Debrecen

 

 

Néhány szó a településről:
Debrecen Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.

 

 

Látnivalók:

 

Déri Múzeum (Déri tér 1.): Debrecen központjában, a Déri tér 1. szám alatt található a neobarokk stílusú, európai hírű Déri Múzeum, amely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült, és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum különleges tárgyi anyagának alapját az 1902-ben Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából megalakult Városi Múzeum anyaga képezte. Nagy jelentőségű volt, hogy 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros csodálatos gyűjteményét Debrecen városának ajándékozta. Bátyja példáját követve, 1938-ban Déri György a Kárpát-medence minden népének népművészeti alkotásaiból álló, páratlan gyűjteményét adományozta a múzeumnak. A későbbiek során neves néprajzkutatók, történészek, régészek gyarapították tovább kitartó gyűjtőmunkájukkal ezt a gazdag tárgyegyüttest.

 

Debreceni Irodalmi Múzeum (Borsos József tér 1., 52/416-950): A Borsos-villa ad helyet a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményének és irodalmi állandó kiállításának. A villa 1913-ban épült Borsos József neves debreceni építész lakóházaként. Az épület magán viseli mindazokat a stílusjegyeket, amelyek egyénivé és jellegzetessé teszik a Borsos József által tervezett épületeket (például a krematórium és ravatalozó épületét, a rendőrkapitányság Kossuth utcai tömbjét, az egyetemi templomot stb.). Borsos József egyéni építészeti stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát szerencsésen ötvözte az erdélyi népi építészet legnemesebb hagyományaival. Építőművészi törekvéseinek korszerűségét családi háza is kitűnően példázza: a funkcióhoz egyszerű, mégis barátságos formákat talált. Figyelmet érdemelnek az épület fadíszítései: a gerendavégek hagyományidéző faragásai, a tető vonalvezetését hangsúlyozó szegélyek és a belső tér nemes egyszerűséggel megformált lépcsője. A vénkerti szőlők, gyümölcsösök villáinak és családi házainak helyét a hetvenes években panelházak foglalták el. A Borsos-villát megőrizték és 1980-ban Arató András tervei szerint a város helyreállíttatta. Külső megjelenésével, az eredeti formák megőrzésével változatosságot kölcsönöz környezetének is. Belső tereit múzeumi céloknak megfelelően alakították át, de az épület stílusa, hangulata megőrződött. Ez az atmoszféra kedvezően hat a kiállítási anyagra is.
Irodalmi múzeum, állandó irodalmi kiállítás létesítésének gondolata évtizedek óta foglalkoztatta Debrecen irodalomszerető közönségét és a szakembereket. A város páratlanul gazdag irodalmi múltját valamikor emlékszobák és iskolai kiállítások mellett időszaki kiállítások idézték. Az emlékszobák korszerűtlenekké, az iskolai bemutatók zártakká, a szélesebb közönség számára hozzáférhetetlenekké váltak. Az időszaki kiállítások többnyire csak egy-egy nagy egyéniség bemutatására vállalkoztak és vállalkoznak. A Református Kollégium kiállításaiból ugyan megismerheti az érdeklődő a nagy hagyományú iskola híres tanárait, de a város ötödfélszázad éves irodalomtörténetéről ott sem kap átfogó képet. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Debreceni Irodalmi Múzeum, amely a Déri Múzeum irodalmi anyagára alapozva állandó kiállítás formájában igyekszik bemutatni azokat a kapcsolatokat, amelyek a Tiszántúl szellemi központját évszázadokon keresztül a magyar irodalom fejlődéséhez fűzték.
A kiállítás Debrecen irodalmi fejlődésének történetét a XVI. századtól 1945-ig kíséri nyomon.

 

Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum (Péterfia u. 28., 52/413-572): A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, a belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Itt kapott helyet, az időszaki kiállítások mellett, a világhírű szobrászművész Medgyessy Ferenc életművének jelentős darabjait (közel 200 műalkotás, gipsz, agyag és bronz plasztikák, valamint grafikák) bemutató állandó kiállítás, illetve itt rendezik meg évről évre a helyi képzőművészeti élet legnagyobb seregszemléjét, a tavaszi- és az őszi tárlatot.

 

Debreceni Református Kollégium Múzeuma (Kálvin tér 16., 52/414-744): A Debreceni Református Kollégium Múzeuma (korábbi hivatalos nevén: Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum) a Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények tagintézménye. Több évszázados előzmények és egy 19. századi nyilvános periódus után csupán 1964-ben kapott működési engedélyt. A múzeum a többi gyűjteményi ágazathoz, a Nagykönyvtárhoz és Levéltárhoz hasonlóan egyrészt egyházkerületi, azaz regionális hatáskörű, másrészt az egyik legpatinásabb hazai iskola, az 1538-as alapítású Debreceni Kollégium múzeuma. Ez a kettős kötődés megnyilvánul működésének minden területén, a gyűjtőkörtől az állandó kiállításokig.
A múzeum leltárában jelenleg közel 17 000 tárgy található a régészeti, történeti, iskolatörténeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi és numizmatikai osztályokban. A legjelentősebb számszerűleg is a magyar ötvösség és hímzőkultúra páratlan kincseit őrző iparművészeti osztály. A képtárat olyan művészek alkotásai gazdagítják, mint Kiss Sámuel, Kiss Bálint, Orlay Petrics Soma, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Rippl-Rónai József és a debreceni rézmetsző diákok munkái, de itt található Ferenczi István, Izsó Miklós, Medgyessy Ferenc néhány szobra és plasztikája is. Az egykor 33 000 darabból álló nemzetközi jelentőségű Szőnyi-féle kollekció mellett az ásványgyűjtemény része a kabai meteorit is, amellyel először vált bizonyíthatóvá a földön kívüli szerves élet lehetősége. Már 1840 táján értékes néprajzi hagyatékot őrzött a Kollégium, melyet a Kollégium tanárainak észak-afrikai (Kovács János) és új-guineai (Bíró Lajos) gyűjtései gyarapítottak. (Az utóbbi jelenleg a Néprajzi Múzeumban található.)

 

Holló László Emlékmúzeum (Margit tér 20., 52/498-201): A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki. A különleges stílusukról könnyen felismerhető, a sötét és világos tónusokat mesterien kombináló képek és az épület belső falaira festett seccók több helyiséget töltenek meg, s külön szoba jutott a művész rekonstruált, eredeti használati tárgyakkal berendezett műtermének a bemutatására is.

 

Delizsánsz Kiállítóterem – Postamúzeum (Múzeum u. 3., 52/316-566): Debrecenben 1980-ban nyílt meg az első kiállítóhely, amellyel teljesült Dr. Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas botanikus akadémikus végakarata. Az, hogy a városra hagyományozott és a Bélyegmúzeum gondjaira bízott 225 000 darabos filatéliai gyűjteményéből évről évre újabb motívum gyűjteményeket állítsanak ki az érdeklődő debreceniek számára.
Soó Rezső-emlékszobát 1995-ben alakították ki a Magyar Posta Rt. Debreceni Igazgatósága épületében. A debreceni posta és távközléstörténet jellegzetességeit megörökítő kiállítás a terem közepén elhelyezett "postahivatal" körül felállított tárlókon tanulmányozható.

 

Erdőspusztai Bemutatóház (Franciska 93/a., 52/441-118): Az erdőspuszták egykori mindennapjait mutatják be a Debrecen határában található múzeum állandó tárlatai. Egy történeti és több, rendkívül érdekes biológiai tárgyú kiállítás szemlélteti, miképpen zajlott a 18–19. században itt az élet.
A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái.

 

Tímárház – Kézművesek Háza (Nagy Gál István u. 6., 52/321-260): A gazdag ipartörténeti múlttal rendelkező Debrecen egyetlen, helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke a Tímárház – Kézművesek Háza a Nagy Gál István utcán található. Az egykori Tímár utcai épület egy részét eredeti állapotában sikerült megmenteni és felújítani. Itt kapott helyet a tímármesterek és leszármazottaik adakozásából, felajánlásából létesített állandó tímártörténeti kiállítás. A Tímárház két másik kiállítótermében időszaki bemutatókat tekinthetnek meg a látogatók. A kiállítások többnyire a térségben alkotó kézművesek, mesterek munkáját tárják a közönség elé. Az épülethez csatlakozóan az újonnan felépült műhelysorban a kézműves hagyományok különböző ágazatait tekinthetik meg az érdeklődők, pl. szűrrátét-készítés, hímzés, gyöngyfűzés, viseletkészítés, csipkeverés, fazekasság, kékfestés. A helyben tevékenykedő népi iparművészek közreműködésével lehetőség nyílik az egyes mesterségbeli fogások megismerésére és elsajátítására is. A Tímárház gyermekprogramjai, foglalkozásai kapcsolódnak az évszakokhoz és az ünnepkörökhöz. A Kézművesek Házában található játszóház játékos formában kínál lehetőséget a kézműves mesterségekkel való ismerkedéshez - mindenekelőtt óvodás- és iskoláskorú gyerekeknek a tanév és a nyári szünet ideje alatt. Az udvaron kemence épült 2005 nyarán önkormányzati segítséggel.
A Tímárházban tevékenykedő mesterek: Dr. Bolyós András kékfestő népi iparművész, Guppcsóné Papp Katalin hímző népi iparművész, Lugossy György fazekasmester, Molnár Tiborné hímző népi iparművész, Szidor Jánosné szűrrátétkészítő népi iparművész.

 

Református Nagytemplom (Kossuth tér): Debrecen jelképe a Református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: "...két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel".
A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, mely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig, de az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották benne.
Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, s a 120 személyes imaterme feletti nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek.

 

Csonka Templom: A Piac utca páratlan oldalán, a Református Kistemplom, a „Csonka” templom körül fekszik a Révész tér, mely a múlt század nagyhírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről kapta nevét. A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak „szín”-nek neveztek, majd „kistemplom” lett, hiszen a nagytemplom az András templom volt. A Rákóczi- szabadságharc idején megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, istállónak használták. A fatemplom sorsát az 1719-es tűzvész pecsételte meg. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni. 1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István.
A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak. Azóta „Csonka” templomnak is hívják. Többször is le akarták bontani, de Schulek Frigyesnek köszönhetően megmaradt.

 

Nagykönyvtár: A Kollégium nagykönyvtára félmilliós állományával a magyarországi református egyház legnagyobb gyűjteménye. Egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak. 39 kódexet az 1300-as 1500-as években írtak pergamenre. 146, az 1500-as években kiadott úgynevezett ősnyomtatványt, 114 a világon egyetlen példányban fennmaradt művet (unikumot), s a régi magyar irodalom 1700 előtti emlékeiből mintegy 1600 ritkaságot őriznek itt.
A gyűjtemény becses darabjai a híres diákok, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc és Ady Endre kéziratai. A hálás diákok értékes könyvekkel gyarapították az Alma Mater könyvtárát.
A legértékesebbek Nicolaus Germanusz kéziratos térképlapjai, 1450-1470 tájáról. Jelentős Méliusz Juhász Péter első magyar növénytana, a Herbárium 1578-ból.
A 17. század végén itt alakult ki a legönállóbb hazai könyvkötészeti stílus.

 

Líciumfa: A Múzeum utca sarkán áll a történelmi nevezetességű líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. Az ágacska fává nőtt, ágaival befonta a lelkészlak vasrácsos ablakát, tartja  a hagyomány, melynek nincs történeti alapja. A líciumfa kora mintegy 200 év, a XVI. századi Méliusz házat 1740. körül lebontották. A helyén egyházi épületet emeltek, ennek vasrácsaira fonódott a lícium. Amikor a századfordulón ezt az épületet is lebontották, a későbarokk ablakrácsot meghagyták a fával együtt.

 

Csokonai Színház: Az első színtársulat, valószínűleg Kelemen Lászlóé, 1795-ben jött a nagyvásárokra. 1798-ben Wesselényi Nemzeti Játékszín Társasága tartotta itt előadásait. 1825-ben Petőfi későbbi barátja, Megyeri Károly és társulata a Kossuth utca sarki Vargaszínben játszott. Az épület 1835-ben használhatatlanná vált, s a város eladta, a pénzt színház építésére tette félre.  Az előadások évtizedekig egy közeli magtárban folytak.
A város először Ybl Miklóst kérte fel a színház tervezésére, de terve meghaladta a város anyagi lehetőségeit. Ybl ráállt, hogy másik tervet készítsen, ám amikor megtudta, hogy Szkalniczky Antalt is felkérték, visszalépett. Így Szkalniczky terve valósult meg 1861-1865 között.
A színház homlokzatát eredetileg két allegorikus nőalak és hat költőszobor díszítette, valamennyi Marschalkó János műve, aki a Lánchíd alkotójaként vált ismertté. A szobrok megsérültek, így az allegorikus nőalak helyébe Antal József Melpomené figurája és Boldogfalvi Farkas Sándor Terpszikhoré szobra került.
Az új költőszobrok alkotói: Petőfiét Szabó Iván készítette, Csokonaiét Várad Sándor, Vörösmartyét Kamotsay István, Kölcseyét Ungváry Lajos, Kisfaludy Károlyét Soproni Stöckert Károly. Az épület előtt neves igazgatóinak, Horváth Árpádnak és Téri Árpádnak a szobra áll, Berky Nándor és Török Richard alkotásai láthatók.
A színpadnyílás felett Telepy Károly, debreceni születésű festőművész örökítette meg a magyar színészet korai korszakának Debrecenben is fellépő nagyjait: Szerdahelyi József, Megyery Károly, Fáncsy Lajos, Kántorné Engelhardt Anna, Lendvay Márton, Szentpéteri Zsigmond és Udvarhelyi Miklós portréi figyelhetők meg.
1865. októberében  a megnyitón a színházköszöntő prológust Jókai Mór írta, s felesége Laborfalvy Róza szavalta el. A Bánk bánnal tisztelegtek az új színház előtt. A teátrumban az állóhelyekkel együtt 1800-2000 főnek jutott hely. A 20. század elején az állóhelyekre is páholyokat építettek, így a férőhelyek száma 600-ra csökkent.

 

Szent Anna Katolikus Székesegyház: Helyén már a középkorban is állt hasonló nevű kápolna, erre utal az utcanév is. A templom nem épült volna meg, ha az 1715. évi országgyűlés nem szabja Debrecen szabad királyi városi kiváltságainak feltételéül, hogy a város köteles a római katolikus plébániának, a templomnak és a szerzeteseknek helyet biztosítani.
A barokk stílusú templom 1721 és 1746 között épült fel gróf Csáky Imre püspök költségén a milánói születésű Giovanni Battista Carlone tervei alapján. Az 1811-es tűzvész megrongálta a templomot. Az 1830-as években Povolny Ferenc tervei nyomán alakult ki homlokzatának és tornyainak végleges kiképzése. A kapuk melletti fülkében balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra, a főbejárat fölött az alapító, Csáky címere látható.
A főoltárkép a templom védőszentjét, a Máriát tanító Szent Annát ábrázolja. A legrégibb és legértékesebb festmény az egyik oltárkép- Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja piros ruhás tanítványai között. Valószínűleg Karl Rahl osztrák festő, Lotz Károly, Than Mór és Munkácsy Mihály mestere festette.
Bizonyosan 18. századiak a mellékoltárok faragványai és barokk szobrai. A mennyezet és az ablakok alatti falfelület a harmincas évekbeli nagy felújításkor kapta nagy freskó-és stukkódíszeit.
Ekkor készültek Ungváry Sándor mennyezetfreskói is, amelyek az Árpád-ház szentjeit ábrázolják. A 15-18. századi katolikusság jellegzetes alakjait idéző faliképek Takács István és Prohászka József munkái.
Az altemplomban a kegyesrend (a piaristák) tagjainak kriptái láthatók, köztük a templomépítő Csáky Imréé.
1993-ban megalakult a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.

 

Csokonai Síremléke: A Holló László sétányról a Derék utcán át a Kishegyesi útról balra nyílik a Dorottya utca, mely Csokonai művének főszereplőjéről kapta a nevét. 1700 és 1930 között használták az itt fekvő Hatvan utcai temetőt, melyben Csokonai síremléke látható. A síremléket 1836-ban, Péczely József áldozatos szervezésének köszönhetően közadakozásból állították fel. Terveit Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár készítette, s Ungvárott öntette.

 

Hortobágy Malom: A Hortobágy utca és a Böszörményi utca sarkán áll Közép-Európa legnagyobb szélmalma. A város valamennyi szélmalma közül ez maradt fenn a legjobb állapotban. Ma ipartörténeti műemlék.
Az 1860-as években még közel 100 gabonaőrlő malom működött a városban. A Hortobágy malmot 1864-től, a megépülésétől szél forgatta, ám kibővítették, s 1898-ban gőzmalommá alakították át. A malmok emléke ma már csak utcanevekben él: Ötmalom, Egymalom, Kétmalom utca, Malomköz. Előtte állt egykor a Mester utcai kapu, mely utca Dósa mesterről kapta nevét a 14. században. A 4. számú házban lakott Ady Endre 1896-ban, debreceni joghallgató korában.
Az egykori Kis-Mester utca, amely a „nagy” Mester utca városközpont felőli végén fut keresztbe, 1898 óta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét viseli.

 

Medgyessy Sétány: Debrecen hírességeinek emlékparkja a Medgyessy sétány. Balról Nagy Sándor Medgyesy Ferencről készített szobra áll, jobbról a fák között Gulyás Pál szikár alakja magasodik Vilt Tibor alkotásaként.
A sétány melletti parkban Melocco Miklós Ady-szobra áll. A park végében Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas érdemes művész Szabó Lőrincről készített szobra látható. A sétány bal oldalán Rácz Edit szobrász alkotása tiszteleg Fazekas Mihály emléke előtt. Arany János szobrát még Medgyessy kezdte mintázni, de betegsége miatt tanítványa, Megyeri Barna fejezte be. Tóth Árpád mellszobra Borsos Miklós Kossuth-díjas Érdemes művész és Kiváló művész alkotása. A parkban az egyetemig húzódó sétány a fák között kis térré szélesedik ki, itt látható Tóth Árpád megrongált emlékműve, melyet 1934-ben az Ady-társaság állított fel. A portrét Medgyessy Ferenc, az építményt Popper Ferenc alkotta.
Szemben Oláh Gábor mellszobra áll ifj. Szabó István- Pátzay Pál és Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítványának alkotása. Jbbra a Nagyerdei Gyógyfürdő látható.

 

Természeti értékek:

Nagyerdő: A Pallagi út átszeli a Nagyerdő 1082 hektárnyi védett területét. Az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványa nevét valószínűleg nem az erdő méretéről, hanem fái termetéről kapta. A város környékén jóval nagyobb területű erdők is voltak, mint Gút, Csere, Bánk. A homoki gyöngyvirágos tölgyes legtermetesebb fái a kocsányos tölgyek 25-26 méterre is megnőnek. A Nagyerdő növényvilága 700-800 növényfajból áll.
1939-ben az északkeleti rész 31 hektárnyi területén hozták létre az ország első természetvédelmi területét, 1950-ben jelöltek ki az új területet a Pallagi út két oldalán, 86 hektáron, 1972-ben újabb 11 hektárt csatoltak hozzá. Ma már az egész Nagyerdő védett.
Az út az egykori Pallagpusztára vezet, itt nyílt meg 1901-ben a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia, az 1867-ben alakított Gazdasági Felső Tanintézet jogutódja. Jelenleg a Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola működik az épületben. A közelében 1929-ben leplezték le Némethy László munkáját, a debreceni, kassai, kolozsvári mezőgazdasági akadémiák I. világháborúban elesett tanárainak és diákjainak hősi emlékművét.

 

Debreceni Egyetem Botanikus Kertje (Egyetem tér 1., 52/316-666): Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írja Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet. A híres Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkásságának eredménye az első Füvészkert.
Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén - korabeli nevén Pap taván – létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta (1844-1922 között). Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik.

 

Vekeri-tó: A Dél-Nyírséghez tartozó, egykor láprétekben, nyírvizekben gazdag vidék ma leginkább a jóléti tavairól ismert. A várostól 10 km-re keletre a debreceniek kedvelt pihenőhelyén lehetőség van a kempingezésre, lovagolásra, horgászásra, csónakázásra és vízibiciklizésre egyaránt.
E területen rendezik meg minden évben a Vekeri-tó fesztivált, amelyre színvonalas programokkal, koncertekkel várják a szórakozni vágyó érdeklődőket a szervezők. Megközelíthető: autóbusszal (hosszúpályi menetrend szerinti járat), személygépkocsival és kerékpárral.

 

Debreceni-tó, Gólem-tó: Mindkét tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét strandolás céljából. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C0–ot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. Területe:300 ha. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el. A tó jelenlegi területe magában foglalja a régi István I, István II tavakat, mely időközben összekotrásra kerültek a Gólem tóval. Valamennyi tó kavicsbányászat eredményeként jött létre.

 

 

Szórakozás:

Aquaticum Mediterrán Élményfürdő (Nagyerdei park 1., 52/514-174): Az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő a debreceni Nagyerdő szívében, egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található. A különleges létesítmény dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára. A vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak.
A legkisebbeket bébimedencével, a nagyobbakat gyerekmedencével és gyermekjátszóval várjuk. A vízi paradicsomban étterem és Thai Masszázscentrum is működik. A gyerekek körében kedvelt a vízicsopper, amit a hullámmedencében lehet igénybe venni.
Medencék:
-    úszó- és hullámmedence: A 27-28 ˚C-os úszó és hullámmedence fokozatosan mélyül. Bizonyos időszakonként a víz erejét hullámok formájában tapasztalhatjuk meg. Az izgalmas hullámzást kicsik és nagyok is egyaránt élvezik. Két hullámzás között az élményösvényt és a vízicsoppert is ebben a medencében lehet kipróbálni.
-    Gyermek- és bébimedence: A gyermekmedencében a kicsik kellemes vízben pancsolhatnak. A vízi mászókákon végigmenni, majd a csúszdán a vízbe csobbanni igazán kellemes szórakozást ígér. A sárkány- és elefántcsúszda, valamint a gombazuhany is közkedvelt a gyermekek körében. Az élményfürdőzést a legkisebbeknek sem kell kihagyni. A bébimedence 0-3 éves korig, vízálló pelenkával használható. A medence különlegessége, hogy a víz fertőtlenítése nem klórral történik, hanem bababarát fertőtlenítőszerrel, amely vigyáz a babák bőrére és a szemüket sem csípi. A picik felülhetnek a teknősre és természetesen ők is csúszdázhatnak a 34-36 ˚C-os vízben.
-    Jacuzzik: Amíg a gyerekek a csúszdán, vagy a gyermekmedencében szórakoznak a mama és a papa a jacuzzikban lazíthatnak. Két 33-36 ˚C-os fokos csoportos jacuzzi és négy 4-6 fős családi jacuzzi áll a kikapcsolódásra vágyók rendelkezésére.
Csúszdák (12 db):
-    óriás csúszda: Az élményfürdőben találhatóak a dús trópusi növényzettel benőtt narancs és sárga csúszdák, amelyek a legnagyobbak és legizgalmasabbak. A bátrabbak 9 méter magasról csúszhatnak le a zárt csúszdán, a végén pedig 28-30 C-os vízbe csobbanhatnak bele. Aki egyszer kipróbálja ezt az élményt biztos, hogy többször is át akarja élni az izgalmas pillanatokat.
-    Kamikáze csúszda: A nyitott kamikáze csúszdát azoknak ajánljuk, akik nem rettennek vissza egy gyors, lendületes és hátborzongató csobbanástól.
-    Hydro csúszda: A zöld és kék csúszdákat azoknak ajánljuk, akik még nem gyűjtöttek elég bátorságot a narancs, a sárga, vagy a kamikáze csúszda izgalmaihoz. Ezen a csúszdán a sok kanyartól szédítő élményeket szerezhetünk, amit a végén egy kellemes csobbanás követ.
-    Családi csúszda: A piros csúszdán kezdők is megszerezhetik első csúszdaélményeiket. A családi csúszdán a papa, mama és gyerekek együtt szórakozhatnak.
-    Gyermek és bébi csúszdák: A gyermek és bébimedencében a legkisebbek is biztonságosan csúszdázhatnak. A kicsik életkoruknak és bátorságuknak megfelelő csúszdák közül választhatnak.
Élményelemek:
-    sodrófolyosók: Hagyjuk, hogy elragadjon magával a víz áramlása és csak élvezzük a kellemes sodrást. Két sodrófolyosónk közül, az egyik az élménymedencében található a másik a szabadba visz, amely még izgalmasabbá teszi a vízi kalandot.
-    Barlangfürdők: Az élménymedencében található barlangokban a vízzuhatag kellemes masszírozó erejét élvezhetik a fürdőzők.
-    Gomba- és nyakzuhanyok, dögönyözők: Az élmény- és hullámmedencében lévő gomba és nyakzuhanyok a fürdőzést kellemes masszázzsal egészítik ki. Nincs is jobb érzés, mint a vízsugárral átmasszíroztatni fáradt hátunkat, vállunkat, nyakunkat.
-    Gejzír: Az élménymedencében időről-időre feltörő gejzír különleges látványával elvarázsolja a látogatókat.
-    Mászófal: A hullámmedencében található mászófalon bárki kipróbálhatja ügyességét és erejét. Itt még nagy eséstől sem kell tartania, hiszen csak egy jó kis csobbanást jelent.
-    Vízicsopper: A vízicsopperben a gyerekek kézzel tudják hajtani a külső lapátokat. Igazi szórakozás ez a kisebbeknek, akik saját maguk irányíthatják hajójuk útját a vízben.

Szaunacentrum: A szaunacentrumban két finn szauna, két gőzkamra, merülőmedence és drink bár található. A pihenőtérben nyugágyak teszik kellemesebbé a vendégek pihenését és kikapcsolódását.

Belépődíjak (2009-ben):
-    felnőtt ár: 2.300 HUF/ fő/ 2 óra (megkezdett 3. órától: 13 HUF/ fő/ perc)
-    diák és nyugdíjas ár: 1.800 HUF/ fő/ 2 óra (megkezdett 3. órától: 13 HUF/ fő/ perc)
Az árak tájékoztató jellegűek!
Üdülési csekk elfogadóhely!

 

Termálfürdő (Nagyerdei park 1., 52/514-100): Az egész évben nyitva tartó termálfürdő különböző hőfokú gyógyvízzel töltött medencéi, váltófürdője és gőzkamrái közkedveltek a vendégek körében. A termálfürdő és az élményfürdő között egy üvegfolyosón keresztül a közvetlen átjárás biztosított.
A kupolás medencecsarnokban három különböző hőfokú gyógyvizes medence, úszómedence, váltófürdő és gőzkamrák találhatók. Emellett egy egész évben üzemelő, szabadtéri gyógyvizes medence teszi tökéletesebbé a debreceni gyógykúra áldásos hatását. A dögönyözőkkel és gombazuhanyokkal egyaránt ellátott külső- és belső medencék gyógyvizes „masszázsok” formájában egészíthetik ki a gyógykezeléseket. Két különálló, speciálisan kialakított medencében a vendégek körében igen népszerű víz alatti gyógytorna és súlyfürdős kezelés történik.
A fürdőközpont a tiszta gyógyvizet saját kútból kapja, amely hűtés után közvetlenül a medencékbe kerül. A fürdőzésre alkalmas hőmérsékletű (33-38 °C), a gyógyvízben 20-30 perces tartózkodás javasolt.

Belépődíjak (2009-ben):
-    felnőtt ár: 1.420 HUF/ fő
-    diák és nyugdíjas ár: 1.140 HUF/ fő
Az árak tájékoztató jellegűek!
Üdülési csekk elfogadóhely!

 

Nagyerdei Strand (Nagyerdei park 1., 52/514-100): A Nagyerdő árnyat adó fái között a nyári szezon strandvendégei éppúgy megtalálják a gyógyvizes medencéket (32, 36 és 38 C°-osak), mint a feszített víztükrű 50 m-es (26 C°-os), valamint a hullám (24 C°-os)- és gyermekmedencéket (33 és 36 C°-osak) kis csúszdával. A strand területén lábteniszpályák, homokos focipálya, és strandröplabda-pálya is található.
Üdülési csekk elfogadóhely!

 

Debreceni Kultúrpark (Ady Endre út 1., 52/310-065): Az első magyar vidéki állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe.
Az alapítás kori kicsiny terület ma már 17 hektáron mutatja be őt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát.
Napjainkban az állatkertek egyre inkább bárkaszerepet töltenek be az élővilág megőrzésében, így alapvető feladatuk, hogy méltó módon mutassák be Földünk ezernyi csodáját, értékét.
Az állatkertek szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Új feladatoknak és kihívásoknak kellett megfelelniük: távoli tájak élővilágának élményszerű bemutatása mellett kiemelkedő szerepet kapott a természet sokszínűsége megőrzésének segítése.
Megújult és izgalmas feladatoknak igyekszik megfelelni az önálló szakterületté vált zoopedagógia.
A vidéki kertek sorában elsőként megnyíló park széles összefogással a debreceniek társadalmi munkájával épült. Az alapítói szándék szerint az 1960-ban létrejött Ludas Matyi vidámparkkal, a mellette lévő csónakázótóval, stadionnal és a közeli gyógyfürdővel a városközeli kedvelt Nagyerdőben széles körű szabadidős programokat kínált a látogatóknak.
Az állatkert és a vidámpark összevonásával alakult meg 1961-ben a kor elvárásainak megfelelően a Nagyerdei Kultúrpak. Ebben az időszakban a debrecenihez hasonlóan az ország nagyobb városaiban közel tucatnyi kultúrpark alakult.
Az Állat- és Növénykert megújulása 2000-től a Nagyerdei Kultúrpark Közhasznú Társasággá alakulása óta felgyorsult. A 100%-os városi tulajdonban lévő intézmény működését és fejlesztését alapvetően Debrecen önkormányzata finanszírozza.A fejlődés jelentős állomása volt az 1994-ben elkészült első átfogó fejlesztési terv, mely során az eredeti terület 3,4 ha-ról 7,4 hektárra bővült.

 

Zsuzsi Erdei Vasút (Faraktár u. 60., 52/417-212): A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja – Nyírbéltek közti pályaszakaszt felszedték, a járművek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt a MÁV Debrecen városának adta át, az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 db Mk 48-as dízelmozdonnyal és 12 db. személykocsival. A folyamatos vasútüzem megszűnt, a vonatok tavasztól őszig közlekedtek, kizárólag a kirándulóforgalmat szolgálva. 1978. május 1-től Debreceni Úttörővasút néven, 1990-től Debreceni Erdei Vasút néven üzemelt. 1995-ben az üzemeltető DKV pénzügyi problémák miatt a forgalmat szüneteltette, a Debreceni Közgyűlés a megmaradt vonal felszámolása mellett döntött. Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Vasút Kht, mely 1996. július 13-a óta Zsuzsi Erdei Vasút néven üzemelteti a vonalat. Jelenleg tervbe van véve a kisvasút bővítése Nyírmártonfalva, Nyíracsád, illetve Nyírbéltek irányába, az eredetitől eltérő, annál kedvezőbb vonalvezetéssel.

Belépődíjak (2009-ben):
-    felnőtt ár: 450 HUF/ fő (egy útra), 900 HUF/ fő (menettérti)
-    diák és nyugdíjas ár: 300 HUF/ fő (egy útra), 600 HUF/ fő (menettérti)
Az árak tájékoztató jellegűek!