(06 20) 356 0737
info@szallasitthon.hu
My status
Add a Startlaphoz
hírlevél

Visszahívást kérek

Név:

Telefonszám:

Megjegyzés:

Kétpó

Régió: Észak-Alföld

Kétpó Község Szolnok megye délkeleti részén Mezőtúr, Törökszentmiklós városokkal, valamint Kengyel, Mezőhék, Tiszatenyő, Kuncsorba községekkel határos területen fekszik.

Programok a településen

A településen található szállások



A község területén előkerült régészeti leletek a népvándorlás korából származnak. Feltártak, több a honfoglaló magyarok által használt lószerszám-veretet, valamint őseink fejlett ötvös művészetének egyik jelentős emlékét az un. "kétpói csészét." A Honfoglalás után a község területén feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó magyarok szálltak meg. Írásos dokumentumai vannak, hogy Kétpó egyik legrégebbi települése Szolnok megyének. A ?Kétpó" név kettős összetételű nevet takar, melynek előtagja azt jelenti, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre. A község nevének már az Árpád-korban előforduló utótagja a Pál személynév egyik becéző alakja. A ?Pó" feltehetően a szállásbirtokos nemzetségből, vagy első földesurától nyerte nevét. XIII. század eleje: Pa, Pou; 1392: Nagypó; XV.sz. vége:Naghpo, Kyspo; 1560: Kispoh, Nagypoh; 1630: Nagy Poy Szék; 1680: Kis Pocz, Nagi Pocz; 1863: Poó puszta; 1891: Puszta-Po; 1945: Pusztapó; 1952: Kétpó Kétpót viszonylag hamar bekapcsolták a vasúti hálózatba. 1859-ben készült el az Aradig vezető vonal, melynek egyik állomása Puszatpó volt. A múlt század végén már távirdával és postával rendelkezet. Az 1728.évi összeírás szerint a két puszta (Kis, és Nagypó) határát semmiféle határjel nem különítette el egymástól, hanem együttesen használták. Földjei igen jó termőnek számított, mert az átlagos háromszoros helyett minden elvetett köbölnyi mag után ötszörös termést eredményeztek. A legelőn akár 400 db állatot is tarthattak, de folyóvíz híján itatásukhoz kutakat kellett ásniuk. A múlt század végétől kezdődően a pói uradalmakban az állattenyésztés igen magas színvonalra emelkedett. Megyeszerte híres volt gróf Almásy Imre szimentáli-, magyar és borzderes fajta szarvasmarha. A település kulturális, és kommunális helyzete nemcsak a művelődési ház, üzletek, utak, villanyhálózat, vízvezeték építése révén változott. A községben élők igyekeznek saját otthonukat is szebbé varázsolni.
Egyre többen költöznek be a tanyákról - 1945-től 1960-ig 128 új családi ház épült - az orvosi ellátást, a jó közlekedést és sok más kedvező feltételt biztosító új, egyre fejlődő Kétpóra.