Esztergom

Néhány szó a településről:
Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.
Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák várost.

Látnivalók:


Széchenyi tér: 2006-ban több mint egymilliárd forintból (nagyrészt EU-s pályázati forrásból) teljesen átépült a Széchenyi tér. Az átalakítás utána főtérről kitiltották a gépjárműforgalmat, és a legtöbb épület új, vendéglátói funkciót kapott. Elkészült az úgynevezett Ister-kút, ami egy öt női alakból álló szökőkút. A szobrok Párkányi-Raab Péter alkotásai. 2007-ben még két új szobrot állítanak, Mária Teréziának, illetve Géza fejedelemnek a posta épülete előtt. Géza szobrát az esztergomi oroszlánok alakjai veszik körül, és ugyanezek a minták díszítik a csatornafedeleket is. 2007 februárjában kilenc padot helyeztek el a téren, aminek alapját 2-2 kőből faragott, egyenként 300 kilogrammos oroszlán adja. A városháza elé két medencében egy-egy szökőkutakat állítottak. A turisztikailag kiemelkedő épületek, mint a takarékpénztár, a bíróság, a posta, a városháza díszkivilágítást kaptak, és a térről ingyenes Wi-Fi internet is elérhető.


Mária Valéria híd: Mária Valéria híd Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között áll, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. Hossza 514 méter. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt.
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután az érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két és fél év alatt építették fel. Először 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.
1919-ben a párkányi oldalon lévő szélső nyílást légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.
Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amely segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos. Ez volt az utoljára újjáépített híd Európában, amelyet még a második világháborúban robbantottak fel.


Sándor Palota: Az esztergomi Sándor-palota a belvárosban, a Jókai utca nyugati oldalán, az 1-es szám alatt, a Bottyán János utca, és a IV. Béla király utca találkozásánál álló műemléki épület. A rendszerváltás után ez volt az Alkotmánybíróság székhelyének felajánlott épület.
A ház helyén régen Bottyán János serfőzdéje állt. Bottyán vagyonának elkobzása után Kukländer városparancsnoké lett, akitől Papes Ádám alezredes vette meg. Az ő özvegye adta el aztán 1723-ban gróf Sándor Menyhért alispánnak, aki az 1740-es években átépítette a házat. Az 1770-es években Sándor Antal kibővítette, és mai formájára alakíttatta. Jövedelmei növelésére 1778-ban nyilvános fogadót nyitott itt. Ez volt a gróf Sándor család Esztergom megyeszékhelyi lakása, ami 1806-ig maradt a család tulajdonában. A rendszerváltásig lakóházként működött, felújítása után a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye lett volna. A testület a tetőszerkezetet felújíttatta, de végül nem vette birtokba az épületet. Jelenleg a romos épület az önkormányzat tulajdona. Az elképzelések szerint a közeljövőben közösségi funkciót fog kapni, például könyvtár, múzeum, vagy szálláshely formájában.
A Sándor-palota egy kétszintes, barokk saroképület, alapterülete pontosan 881 négyzetméter. Homlokzata hét tengelyes, a kapuzat díszes keretezésű, kosár-íves, a középtengelyben nyíló, zárókövén a Sándor család bárói címere látható. A belső falképek és díszítőfestések a 18. század végéről származnak.


Szentháromság Szobor: Az esztergomi Víziváros Duna-partján húzódó Erzsébet park huszadik századi feltöltés A Széchenyi téren, a Városházával szemközt található Kiss György 1900-ban készült alkotása, Szentháromság szoborcsoport. A szoborcsoport elődjét a város állíttatta az 1710. évi pestisjárvány elkerüléséért. Az eredeti emlékmű kisebb volt, az évtizedek pedig jelentősen megrongálták, emiatt cserélték le a jelenlegi alkotásra. Az eredeti szoborcsoport elemei ma is láthatók a városban, a levéldíszes oszlop a Szent Anna-templom oldalán található, míg Szent Rozália szobra a belvárosi templom oldalán kapott helyet. A Szentháromság szobor anyaga fehér mészkő. A lépcsőkkel kiemelt oltár-emlékművet három magyar szent, Szent István, Szent László és Szent Erzsébet szobra veszi körül. A szentek szobrai a háromszögletű talpazat csúcsain lévő posztamenseken állnak. A szoborcsoport talapzatát bronz domborművek díszítik, melyek Vajk koronázását, Pázmány Péter esztergomi érsek prédikációját és a magyar szentek Oltáriszentség előtti hódolatát ábrázolják. E felett három oszloppal közrefogott baldachinban a Magyarok Nagyasszonya áll, ölében a gyermek Jézus, kétoldalt Szent Rókus és Szent Sebestyén szobra. A baldachin tetején, mint trónon az Atya, a Fiú és a Szentlélek ábrázolásában gyönyörködhetünk.


Erzsébet park és Sobieski Emlékmű: A park területén egykor cölöperőd állt, ami a várat védte, megakadályozta az ellenséges hajók kikötését a területen. Erre laktak és dolgoztak az esztergomi halászok, molnárok, tutajosok. A mai Erzsébet park Erzsébet Park huszadik századi feltöltés eredménye.
Itt, a Bazilika alatt sorakoznak a turista-kikötők, ahonnan a középkori Macskaút vezet a fellegvárba. A park területén egykor cölöperőd állt, ami a várat védte, megakadályozta az ellenséges hajók kikötését a területen. Erre laktak és dolgoztak az esztergomi halászok, molnárok, tutajosok. Egykor a park keleti végében húzódó, középkori várfal tövében folyt a Duna. A Veprech-torony Duna felőli oldalán Szulejmán, török nyelven írt emléktáblát helyezett el 1543-as diadalának emlékére, amely máig látható a falban. Az évszázadok alatt, a Duna medre jelentősen változott, és a második világháború után 1,5-2 méterrel feltöltötték a partszakaszt. Így a várfal harmada föld alá került, kialakult a park mai formája. A 90-es években épült a park nyugati, Duna-parti oldalán a Búbánatvölgybe vezető biciklisút, amit eredetileg Pilismarótig terveztek. Dél-keleti oldalát a Prímási palota uralja, aminek a kertje néz a park felé.
A déli végén, a Kossuth híd hídfőjénél Erzsébet királyné bronz szobra áll. A parkban található a Sobieski-emlékmű, ami a párkányi csatában győztes Sobieski János lengyel királynak állít emléket.
A kör alakú bronz dombormű Frim Jenő alkotása és a párkányi csata emlékére készült. Az emlékmű felirata: Esztergom visszavételének 250-ik évfordulójára állította a megye, város és Lengyel-magyar Egyesület 1933. szept. 14. Közepén Sobieski 50 centiméter átmérőjű életnagyságú domborműve. A mű tetején eredetileg kőből faragott sas állt, azonban ez letörött. Pótlására Nagy János szlovákiai magyar szobrászművész egy méter magas bronz sast készített. Az emlékmű teljes magassága három méter.


Ószeminárium: Az Ószeminárium több mint 80 méter hosszú, az északi és déli homlokzata közti szintkülönbség 10 méter, amit egy kétszintes alépítmény egyenlít ki. Érdekessége, hogy az északi klasszicista, a déli – bazilikára néző – homlokzata pedig romantikus stílusban készült. A déli homlokzaton, a főbejárat felett olvasható felirat: Pietati et Scientiis. 12.000 négyzetméter hasznos területével ez Esztergom legnagyobb középülete, ami sokáig az ország legnagyobb lakóépülete is volt. Átlagos belmagassága 4,5 méter. A második emeletet közvetlenül meg lehet közelíteni a Várhegyről is az öntöttvasból készült, úgynevezett Sóhajok hídján. Nevét onnan kapta, hogy hajdani szigorúságáról híres intézmény leendő papjai belépés előtt még egy nagyot sóhajtottak. Így aztán az esztergomiak a hidat valószínű a velencei minta alapján elnevezték Sóhajok hídjának.


Zsinagóga: A két szintes műemlék zsinagóga 1216 négyzetméteres. A homlokzat két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrészt áll. Ezeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel. Ide még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet fel.
Az épület előtti Mártíremlékmű Martsa István tervei alapján készült. Az eredeti 2,5 méteres bronz alkotás a Mauthauseni emlékmű pályázatra készült, és az auschwitzi lágermúzeum magyar barakkjába került. A mai szobrot 1985-ben állították, talapzata vasúti talpfákból rakott máglya. Az épület falán egy emléktábla emlékezik az elhurcoltakról.
Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza működött a műemlék épületben, most pedig a Bajor Ágost Művelődési Háznak ad otthont.


Babits Mihály Emlékház: Esztergomban 2009. május 7-én 14 órakor megnyílt új, állandó kiállítás Babits Esztergomban töltött éveire (1924-1941) emlékszik, azokat kívánja feleleveníteni korabeli fényképfelvételek és dokumentumok alapján a hely hangulatától nem idegen audiovizuális eszközök bevonásával. Török Sophie-nak, a költő feleségének és több neves kortársuknak köszönhetően gazdag fényképanyag maradt fenn az esztergomi évekről.


Prímási Palota: A Prímási Palota közvetlenül a Vízivárosi plébániatemplom (vagy Szent Ignác- templom) mellett, a Mindszenty hercegprímás tere 2. szám alatt található. A historizáló palotát 640.000 forintból Lippert József tervei szerint Simor János érsek emeltette egy régi jezsuita kolostor és gimnázium helyén, amit 1687-ben építtetett Széchényi György, esztergomi érsek. A palota ennek az épületnek az alapjaira épült 1880-1882 között Lippert József tervei alapján, ekkor dőlt el ugyanis, hogy az egyházi központ nem a bazilika mellett, hanem a Vízivárosban lesz. A Várhegy nem bírta volna el a főszékesegyház melletti hatalmas érseki palotát, amelynek felszentelésére 1883. január 23-án került sor.
A palota az esztergomi érsek rezidenciájának készült neoreneszánsz stílusban. Északi részében működik a Keresztény Múzeum. Az érseki lakosztály, fogadótermek mellett helyet kapott benne az érseki könyvtár is, továbbá itt működik a Prímási Levéltár, melyben felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őriznek.


Szent Anna Templom: Az anekdoták szerint Rudnay Sándor érsek, bíboros, hercegprímás a templomot a Bazilika kisebbített másaként építtette. A szerzőséget korábban Kühnel Pálnak tulajdonították, de Rudnay érsek Packh Jánost bízta meg a templom tervének elkészítésével. Az 1828-ban megkezdett építkezés az érsek halála miatt csak 1837-ben fejeződött be, de még 1831-ben az érseknek volt lehetősége megáldani a nagyjából elkészült templomépület nagykupolájának keresztjét.
A templom alaprajzának érdekessége, hogy teljesen kör alakú. A hajó fölött magas kupola emelkedik, míg a kupola két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amelyhez márványlépcső vezet és előtte két, egyenként 2,5 méter magas, angyalt ábrázoló kőszobor található. A templom ezüstből készült makettja is megtekinthető, amelyet Obisits Mihály kanonok ajándékozott 1913-ban.
A márvány főoltár képe Szent Annát, Joachimot és a Gyermek Máriát ábrázolja, Hesz Mihály alkotta 1829-ben. Szűz Mária életét  dombormű örökíti meg, míg három falfestmény Szent Anna életének főbb eseményeit nyolc ábrázolja, képenként tizenöt négyzetméteres méretben.


Belvárosi Kálvária Kápolna: Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén festői környezetben, az úgynevezett Kálvária hegy tetején áll.
A kápolnához tizennégy stáció terméskő alapon nyugvó téglafülke vezet, mindegyiken kis tábla jelzi a keresztút aktuális számát. A kálvária különlegessége a változatos megjelenítésű szenvedés-történet ábrázolásában rejlik, a kis fülkékben a keresztút jeleneteit ábrázoló, mozgalmas, életszerű, festett szobrok láthatók.


Főszékesegyházi Könyvtár: A Főszékesegyházi Könyvtár vagy Bibliothéka Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára, ami 128.100 darab kötetet, és összesen 250.000 darab könyvtári egységet őriz. Az esztergomi Víziváros déli végén, a Pázmány Péter utca és a Liszt Ferenc utca sarkán áll, és ezzel a Bibliotheca a Víziváros legdélebbi épülete. 1853-banHild József tervei szerint épült, korai eklektikus stílusban, különlegessége, hogy az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható.


Sötétkapu: Az esztergomi Sötétkapu egy több mint 80 méter hosszú átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek. Az egyik végében az Ószeminárium, a másikban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar áll. Az alagút követi a keleti várfal előtti egykori sánc vonalát. Az alagutat 1824-ben Rudnay Sándor készíttette, a Bazilika építésekor klasszicista stílusban. Szerkezete boltozott, nevét pedig a megfelelő világítás hiánya miatt kapta. Feladata a kanonoki házak és a papnevelde közti rövidebb összeköttetés volt, egyúttal biztosította Szentgyörgymező városrész gyors megközelíthetőségét is. Kétoszlopos bejárata fölött az építés emlékét őrző vörösmárvány táblán ez áll: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A RUDNA MDCCCXXIV – Rudnay Sándor hercegprímás 1824.
A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Mivel a Sötétkapuból óriási boltíves pincerendszer nyílik, így nem kellett feltölteni a teljes dombot.
A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek.
Az alagúton 2006 óta engedélyezett az egyirányú gépjárműforgalom a belváros felé. Ugyanekkor, a bazilika felszentelésének 150.évfordulójakor készült el a díszkivilágítás, a Szeminárium felőli bejáratot teljesen felújították, és ide helyezték az 1956-os emléktáblát az alagút belsejéből, valamint egy új domborművet avattak a forradalom ötvenedik évfordulóján.
Ma a Sötétkapu környékén parkolók vannak kialakítva a Bazilikába, és a Szent Adalbert Központba érkező látogatók számára.


Balassa Bálint Múzeum: A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, Knauz Nándor püspök és más gyűjtők régiséggyűjteményei képezték. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1898-ban a bencés gimnáziumból a Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotheka) épületében került első, nyilvános kiállításra. 1913 és 1933 között különböző épületekben működött a múzeum, amely ekkor visszaköltözött a Bibliotheka épületébe, ahol 1989-ig maradt.
II. Világháború után államosították a gyűjteményt, ekkor kapta a "Balassa Bálint Múzeum" elnevezést.
1968-ban aztán a múzeum megkapta a vízivárosi "Régi Vármegyeházát". A középkori alapokra épített egyemeletes barokk épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga, a régészeti gyűjtemény, a restaurátor műhelyek és a kiállítások.
1987-89 között a Víziváros főterén lévő copf stílusú egyemeletes lakóházat múzeumi célra átalakították, és itt lelt végleges otthonra a múzeum többi gyűjteménye és irodái is, amelyek 1990-ben foglalták el mai helyüket.
A Balassa Bálint Múzeum jelenlegi gyűjtőterülete Komárom-Esztergom megye keleti harmada, - azaz a történeti Esztergom vármegye Dunától délre eső fele. Legfőbb tevékenysége a régészet, helytörténet és néprajz területére terjed ki.


Duna Múzeum (Kölcsey u. 2., 33/500-250): A „Duna Múzeum”, hivatalos nevén Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum a vízügyi emlékhelyek hálózatának központja, Esztergom egyik legszebb barokk épületében kapott helyet.
A hajdan különálló Szenttamás község birtokosa, azaz az esztergomi káptalan az 1730-as évek közepén építtetett magának uradalmi központot az, melynek a ma is álló ház volt a főépülete. A hatalmas ház már a XVIII. század Esztergomának is kiemelkedő jelentőségű és díszű épülete volt. Az egész Dunakanyart és Pestet romba döntő 1838-as árvíz idején Esztergom városának segélyosztó központja volt az épület.1790. február 20-án, II. József halálának éjjelén, útban Bécsből Buda felé egyik termében őrizték a magyar királyi koronát. A Múzeum 1980. október 31-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt és három évig tartó felújítást követően 2001. október 9-től új, állandó kiállítással várja látogatóit. A Duna Múzeum 2001-ben az Év Múzeumi kitüntető címet nyerte el.
A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokumentumait gyűjti egybe és mutatja be. A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai, vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája, a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia. Gyermekek részére játszószobát is kialakítottak, ahol a víz fizikai törvényeit (zsilip, kút, szivattyú, vízikerék, hullámzások, örvénylések keltése, stb.) ismerhetik meg.


Főszékesegyházi Kincstár: A Bazilika emeleti helyiségeiben található a világhírű Főszékesegyházi Kincstár. Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, ötvös és textilgyűjteménye világviszonylatban is kiemelkedő. A kiállított tárgyakat eredetileg istentiszteleti és ájtatossági használatra szerezte be az Egyház, a múzeumi jelleg kialakítására 1886-ban került sor Simor János prímás köszönhetően.
A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, s e testület gondosságának köszönhető, hogy a tizenháromszor költöztetett, menekített, többször megrabolt műkincs együttes alkotja ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét.
A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja az Árpád-kori eredetű koronázási kereszt, amelyre a magyar királyok a koronázáskor letették az esküt. Szintén itt őrzik Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját.


Esztergomi Vármúzeum (Szent István tér 1., 33/415-986): Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza fejedelem kezdte el a X. század utolsó harmadában, majd munkáját fia I. István folytatta, melynek eredményeképpen a XI. század első évtizedében a vár a király legfontosabb székhelyévé vált. Az egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelye ugyancsak az esztergomi vár lett, István király Szent Adalbert tiszteletére székesegyházat is alapított. Imre király aztán lemondott a várról az érsek javára, ekkor Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakult. IV. Béla a királyi székhelyet Esztergomból Budára helyezte, az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban pedig a vár is sokat szenvedett. A nagy felújító munkákhoz és építkezésekhez Telegdi Csanád, Széchy Dénes érsekek, Vitéz János, továbbá Hyppolit, Bakócz Tamás és Szathmáry György érsekek neve fűződik. A mohácsi vész után az erődítési munkák váltak egyre fontosabbá, a török, majd kurucok vették be többször a várat. 1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek. 1934-38 között kezdődött meg a palota feltárása és helyre állítása, jelenleg is látható részei ez időszakban készültek el. Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, s a még napjainkban is példamutatónak számító helyreállítást a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor.
A helyre állított királyi palota épületében 1967 óta működik az esztergomi Vármúzeum. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a XVII. századig.
A látogatható termek közül a leginkább figyelemre méltó a négy erény freskóját tartalmazó terem, valójában egy régi terem töredéke. Az egykor ragyogó színvilágú freskókról már a feltárás idején elnevezték ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának, ahol a nagyméltóságú humanista tulajdonos visszavonult vagy tudós társaságot fogadott.
A Vármúzeum állandó és időszaki kiállításokkal várja látogatóit.


Keresztény Múzeum (Mindszenty tér 2., 33/413-880): A prímási palota második emeletén található múzeumot Simor János érsek alapította 1875-ben.
A világszerte ismert Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. Híresek a XV-XVII. századi falikárpitjai is. Legismertebb kiállított műtárgya például a Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki szárnyas oltára (1427), a garamszentbenedeki Úrkoporsó (1480 körül), illetve M.S. mester négy táblaképe (1506).


Bazilika (Szent István tér 2., 33/402-354): Az esztergomi Bazilika Európában a római Szent Péter-bazilika és a londoni Szent Pál-katedrális után a harmadik legnagyobb templom. Magyarországon 5660 négyzetméteres alapterületével a legnagyobb egyházi épület és egyben az ország legmagasabb építészeti remeke.
A Magyar Katolikus Egyház főszékesegyházának építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá Rudnay Sándor tervei alapján az esztergomi Várhegyen, a régi királyi vár romjain. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett, és erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.
A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház
főbejárata felett kőbe vésett latin felirat olvasható: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE („a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója”).
Néhány különlegesség a bazilikáról:
A monumentális épület 118 m hosszú és 49 m széles, a kupolája 71,5 méter magas belülről, az átmérője pedig 33,5 méter. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méternél végződnek. 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.
Külön kuriózum az oltárkép, mely Michelangelo Grigoletti munkája, és a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe.
A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. A török megszállást csodával határos módon élte túl, és az új székesegyház építésekor Pach János építőmester építette be az új főtemplomba. Különleges eljárással mentette meg Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.
 


Szórakozás:


Aquasziget (Táncsics M. u. 5., 33/511-100): Az Aquasziget Esztergom Magyarország egyik legújabb és legmodernebb fürdőkomplexuma. Egyedülálló fürdőélményben lehet része annak, aki ellátogat Esztergomba, a Finta József Ybl- és Kossuth díjas építész által tervezett fürdőbe. A teljes kikapcsolódást az élményfürdő szolgáltatásain túl a Bazilika és az esztergomi vár különleges látványa egészíti ki.
Élményfürdő: Az Aquasziget Esztergom tíz medencéje közül beltéren található az óriási élménymedence – gejzírrel, sodrófolyosóval, buzgárokkal, barlanggal -, a belső pihenőmedence masszírozó vízsugarakkal, a nyolcszemélyes jacuzzi medence, valamint gyermekeknek szóló vízivilág, ahol egy mókás spriccelő bohócfej, valamint egy épített teknősbéka nyújt kellemes kikapcsolódást a kicsiknek.
Szintén a fedett beltéren található két csúszda is, melyek pedig azon túl, hogy japán high-tech szórakoztatóipari elemekkel - stroboszkóp, hang- és fényhatások - egészülnek ki, időmérőkkel vannak felszerelve, melyek az aktuális lecsúszásokon túl a napi rekordokat is rögzítik.
Kültéri strandunk szórakoztató lehetőségei közé tartozik a két óriás csúszda a hozzájuk kapcsolódó fogadómedencével, a gyerekmedence csúszdás épített várral a közepén, egy élménymedence hullámeffektekkel, valamint a télen is használható úszómedence illetve kültéri pihenőmedence ami igazi látványosság és vonzerő a családosok és a szórakozásra vágyó vendégek számára.
A kültéri két játszótér és strandröplabda pálya játékos izgalma további kellemes és tartalmas időtöltést biztosít Vendégeinknek.
Ezen kívül, további hangulatfokozó elemként, vizifotel bérlési lehetőséget is biztosítunk.
Kültéri Strand: A 25 méteres úszómedence kiúszóval szintén egész évben használható. Nyári szezonban használható: Az élménymedence vízeséssel, vízköpőkkel, gejzírrel, levegőbefúvással és hullámeffekttel, valamint a külső gyermekmedence épített várral és kis csúszdával egész napos szórakozást nyújt a kicsiknek.
Kültéri csúszdák: 1.: 7,56 m indítómagasságról, 72 m hosszú, 2.: 10,22 m indítómagasságról indul, 93 méter hosszú.
Fedett Élményfürdő: A beltéri élménymedence sodrófolyosóval, gejzírrel, nyakzuhanyokkal, vízeséssekkel, vízgombával, buzgárokkal, dögönyözőkkel, mászófallal. A pihenőmedence dögönyözővel, oldalmasszázzsal, nyakzuhanyokkal, ülőpaddal kellemes kikapcsolódást biztosít az arra vágyóknak. A jacuzzi medence kellemesen meleg vize és buzgárjai átmasszírozzák az elgyötört testet. A belső gyermekmedence épített teknősbékával és vizet spriccelő bohóccal különleges élmény a gyermekeknek. A beltéren található infraszauna kellemesen átmelegíti és mélyen méregteleníti a szervezetet. A két csúszda különleges effektekkel és időmérővel kiváló helyszíne a szórakozásnak.
A beltéri sárga csúszda: 6,7 m magasból indul, 35 méter hosszú, hang és fényeffektusokkal felszerelt. A beltéri kék csúszda 6,7 m magasból indul, 60 méter hosszú, hang és fényeffektusokkal felszerelt. Mindkét beltéri csúszda eredménymérővel felszerelt és a napi rekordot is jegyzi.
Wellness Világ szolgáltatásai:
-    szaunák: finn-, gyógynövényes-, hang- és fény-, rózsaszauna
-    masszázsok
-    pihenőterek
-    szolárium
-    élményzuhanyok
-    fitness terem
-    lábfürdő
-    relaxációs pezsgőmedence
-    Kneipp taposó.

Belépődíjak (2009-ben):
~ Élményfürdő: Az élményfürdő területére szóló belépővel az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: élménymedence, pihenőmedence, gyermekmedence (csak 6 éven aluli gyermekeknek), jacuzzi, két csúszda, kültéri pihenőmedence, kültéri úszómedence, infraszauna, játszóház. A nyári szezonban (05.01.-08.31.) a belépőjegy a külső strand használatát is magában foglalja: élménymedence hullámmedencével, gyermekmedence, kettő óriáscsúszda medencével, kettő játszótér, strandröplabdapálya.
A nyári szünidő kezdete előtt, hétköznapokon kizárólag a kültéri úszómedence és a kültéri pihenőmedence vehető igénybe.
-    felnőtt ár: 2.650 HUF/ fő/ nap
-    diák ár: 1.300 HUF/ fő/ nap
-    nyugdíjas ár: 1.600 HUF/ fő/ nap
~ Wellness Világ: Wellness Világ belépővel az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: finn szauna, gyógynövényes szauna, hang- és fény szauna, rózsa szauna, fitness terem, pezsgőmedence, élményzuhanyok, Kneipp medence és váltólábfürdő, pihenők. A Wellness Világ teljes egészében naturista terület, vendégeinknek egy darab lepedőt, gyümölcsöt és korlátlan ásványvízfogyasztást biztosítunk. A Wellness Világ szolgáltatásait 14 éven felüli vendégeink vehetik igénybe: 3.200 HUF/ fő/ nap.

Az árak tájékoztató jellegűek!
Üdülési csekk elfogadóhely!