Győr

Néhány szó a településről:
Győr Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással.
A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez. A közelmúltban megnyílt Győr-Pér repülőtér légi úton is elérhetővé teszi a várost.
Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót.

Látnivalók:


Bazilika (Káptalandomb, 96/315-681): A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az õ ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.
A mohácsi csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet. A templom helyreállítása Draskovich György püspök (1635-1650) nevéhez fűződik. Õ Giovanni Battista Rava, neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchenyi György püspöksége (1659 -1681) idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek (1743-1783) köszönhetjük.
A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek. Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. Századunk elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján bazilikális elrendeződésű tetőzetet kapott és neoromán stílusú részletekkel látták el. A II. világháborúban a tetőzet megsérült, a toronysisak ledőlt. A bazilikát 1968 és 1972 között restaurálták.


Szent László Herma: A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.
A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke.
Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben.
Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.


Püspökvár és Püspöki Palota (Káptalandomb): A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben. A kiállítás Apor Vilmos vértanúságának állít emléket: bemutatja életét, tevékenységét, megidézi áldozatát és vértanúhalálát. A püspök naplórészletei mellett tárgyi emlékek, dokumentumok, zene, fényhatások és különböző audiovizuális eszközök segítségével elevenítik fel Apor püspök vértanúságig menő életáldozatát.


Loyolai Szent Ignác Bencés Templom (Széchenyi tér 8., 96/315-988): A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesu templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony XVIII. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom belseje korabarokk stílusú. A hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-bõl származik.


Karmelita Templom (Aradi vértanúk u. 2. 96/618-863): Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve. Az épületegyüttes híres Loretói-kápolnájában 1717-ben készült „Fekete Mária” szobor áll.


Frigyszekrény Szobor (Gutenberg tér): A Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda-szobor. 1729-ben egy bigámiával, hamis névhasználattal és szökéssel gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbe vették a kolostort. A blokád megszüntetése érdekében a püspök a menekültet megpróbálta a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát társai felismerték és a körmenetre rontott a fegyveres katonaság. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. Az emlékművet 1731-ben emeltette III. Károly király az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére.


Városi Művészeti Múzeum főépülete – Esterházy Palota (Király u. 17., 96/322-695): Radnai Gyűjtemény:  XVIII. századi műemléképület, gróf Esterházy Gábor palotája. Felújítva 1997-ben. A Városi Művészeti Múzeum székhelye. Dr. Radnai Béla magángyűjteményének, a két világháború közötti időszak magyar képzőművészetének állandó-kiállítóhelye.


Váczy Péter Gyűjteménye (Nefelejcs köz 3., 96/318-141): XVII. századi műemléképület, eredetileg ispotály, átalakítva az 1730-as években. Felújítva 1994-ben. Dr. Váczy Péter történész professzor művészeti hagyatéka – ókori, régészeti emlékek, késő gótikus szobrok, reneszánsz és barokk képző-és iparművészeti alkotások. Győri alkotók és 20.századi valamint kortárs kiállítások helyszíne.  


Vasilescu Gyűjtemény (Kossuth L. u. 5.): A késő historizmus és szecesszió szellemében épített templomot és a hozzákapcsolódó, kétemeletes iskolát a győri neológ zsinagógát az izraelita egyházközség 1868-1870 között építtette, Benkó Károly pesti építész tervei alapján. A 2006-ban  végzett teljes műemléki felújítás az eredeti állapotot állította vissza. Az épület kulturális rendezvények helyszíne és itt tekinthető meg id. Vasilescu János kiváló  XX. századi képzőművészeti gyűjteménye.


Borsos Miklós Gyűjtemény (Apor Vilmos püspök tere 2., 96/316-329): A XIX. század elején átalakított késő gótikus műemléképület, eredetileg udvarbíró ház. Felújítva 1979-ben. Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) festményei, rajzai, szobrai, rézdomborításai, érmei és a művész budai lakásából egy szoba rekonstrukciója; a Városi Művészeti Múzeum Borsos Miklós Archívuma.


Xantus János Múzeum (Széchenyi tér 5., 96/310-588): Állandó kiállítás: Győr és környékének története az őskortól napjainkig; Petz-család magángyűjteménye (orvostörténeti, képző- és iparművészeti kiállítás); Magyar Postabélyegek - az első kibocsátástól az 1980-as évekig; az Abád-Hauser család gyűjteménye (képző- és iparművészeti kiállítás).


Cserépkályha-történeti Kiállítás (Kiss János u. 9., 96/310-588): "Az otthon melege" szlogennel a Kályhatörténeti gyűjteményből, a Győr és környékének kályhaművességét bemutató kiállításból, és a hozzájuk kapcsolódó Élő műhelyből létrehozott kiállítás együttest kívánják szimbolizálni. A kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében, hisz az ország területén ehhez fogható kiállítással nem találkozhat a látogató.

Kovács Margit Kerámia Kiállítás (Apáca u. 1., 96/326-739): XVII. századi műemléképület, a múlt században Kreszta János fűszerkereskedő háza, felújítva 1977-ben.
Kovács Margit (1902-1977) győri születésű kerámiaművész alkotásai: terrakotta, samott és eregobe mázas kerámiaszobrok, reliefek, használati és dísz-tárgyak, enteriőr részletek a művész budapesti műterméből és dolgozószobájából




Szórakozás:


Rába Quelle Élményfürdő (Fürdő tér 1., 96/514-900): A Rába-Quelle Fürdő a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál lévő félszigeten épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a történelmi belvárosra. A fürdő őse, a még ma is idényjelleggel üzemelő strandfürdő közel 5 ha területen, melyet Hajós Alfréd tervei alapján építettek 1931-ben.
A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, ugyanis számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C fokos vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé.
2004. október 3-án nyitotta meg kapuit a korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő Rába-Quelle  Gyógy-, Termál- és Élményfürdő.
A találkozások fürdője minden generációnak kínál igényeinek megfelelő szolgáltatást.
Élményfürdő: 5 medence, 3 csúszda (64 m és 38 m), valamint a legkisebbeknek gyermekmedence és játszósarok. Rendkívül gazdag élményelemekben: fekvőmasszázs, gejzír masszírozó fúvókák (különböző magasságokban), vízesés, vadvízi csatorna, zuhatag barlanggal és pezsgőfürdő várja a vendégeket.
Termálfürdő: 2, töltő-ürítő rendszerű gyógyvizes medence (32 és 38 °C), valamint egy termálmedence (28 °C) fekvőmasszázzsal, derék- és hátmasszírozó fúvókákkal. Gyógytornászok vezetésével óránként ingyenes vízitorna segíti a kikapcsolódást, amely kitűnő program lehet minden korosztály számára.
Szaunakert: A szaunakertben a legfejlettebb technikával felszerelt különböző hőfokú finn szaunák (5), gőzkabinok(2), négyszemélyes  infrakabin fogadják a fürdőzőket. A szolgáltatásokhoz tartozik egy 16 személyes pezsgőfürdõ, külső és belső merülő medence.

Belépőjegy (2009-ben):
-    felnőtt ár: 2.200 HUF/ fő/ nap
-    diák és nyugdíjas ár: 1.600 HUF/ fő/ nap
Az árak tájékoztató jellegűek!
Üdülési csekk elfogadóhely!


Xantus János Állatkert (Kiskút liget, 96/628-367): Győrben eredetileg 1959-ben a Püspök-erdőben létesült Vadaspark. Itt természetes, erdei környezetben lehetett látni a különböző fajokat.  A bemutatott fajok a hazai fauna illusztris képviselőiből álltak, és nagy területen, karámokban lehetett őket megcsodálni. A látogatók szívesen sétáltak az erdőben, miközben hazai nagyvadakkal találkozhattak.
A park fejlődésének a természet szabott határt. Elöntötte az árvíz. Az állatok nagy része odaveszett.
A város vezetése elhatározta, hogy Győrnek szüksége van egy biztonságos területen elhelyezkedő vadasparkra.
Hamarosan megtörtént a terület kijelölése, majd megkezdődtek az építő munkák
2007-re, a Kert 40 éves születésnapjára, befejeződött a régi terület korszerűsítése, így új kifutókban élnek a tigrisek, az oroszlánok, a medvék és a zsiráfok.
A Dél-Amerika ház lakói a tapírok, lajhárok, pampanyulak, vízidisznók hamar belakták új korszerű otthonukat.
A 2008-ban átadott Afrika-házhoz vizesárokkal ellátott új, szabadtéri kifutójukat foglalhatták el a csimpánzok.
A felújított Terráriumházban a karmosmajmok mellett halak kétéltűek és hüllők is kaptak helyet.
2009-ben az afrikai patások, jávor-antilopok, szitatungák, zebrák és a struccok új házának felépítése a cél. Az új állatház egy régi gazdasági épület átalakításával és korszerűsítésével valósulhat meg.

Belépőjegyek (2009-ben):
-    felnőtt ár: 1.150 HUF/ fő
-    diák, nyugdíjas ár: 850 HUF/ fő
Az árak tájékoztató jellegűek!
Üdülési csekk elfogadóhely!