Balmazújváros

Néhány szó a településről:
Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti Főcsatorna.

Látnivalók:


Semsey Kastély: A város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a klasszicista stílusban épült, egyemeletes Semsey-kúria. Az építési tervek és a kivitelezéssel kapcsolatos iratok nem maradtak meg, ezért csak az építési stílusból datálják általában az 1840-es évekre a kastély felépítését. Eredetileg – a korabeli udvarházak építkezési szokásaihoz hasonlóan – csak a park és udvar felől volt bejárata. A négy kőoszlopon álló kocsiáthajtó díszes vasrácsos mellvéd korláttal körülvett, süttői rózsaszín márványpadlós, lapos födémje az emeletről kijáró, nagyméretű terasz. Ma a Debreceni utca felől van a főbejárat. Ezen a homlokzaton négy ión oszlop fölött, hangsúlyos rizaliton timpanon nyugszik, melynek közepén kőkoszorúban üres címerpajzs áll. A kúria az elmúlt években rangjához és értékéhez méltatlan funkciókat töltött be. Ma bútorbolt. A kastély alatt hatalmas, boltíves pincerendszer van. A közel 5 m magasságú belső helyiségek a földszinten kolostor vagy zárda boltozat lezárásúak, az emeleti helyiségek sík mennyezetűek. A termek között a nyílászárók többségét kibontották.


Semsey Andor Múzeum (Debreceni u. 1., 52/580-640): Balmazújvároson már 1911-ben alakult helytörténeti gyűjtemény id. Varga Antal tanító-iskolaigazgató kezdeményezésére. A helytörténet-kutatással és -írással lelkesen foglalkozó pedagógus az 1911-ben átadott - és az átadásakor túlméretezettnek bizonyult - városháza földszinti termeiben a nebulóktól és szülőktől gyűjtött néprajzi és történeti tárgyakat, saját régiségeit és Balmazújváros levéltárának néhány régi oklevelét - összességében mintegy 2300 darab tárgyat állított ki. Ez a múzeumi gyűjtemény 1919 augusztusában a román, majd 1944 decemberében a szovjet katonák garázdálkodása miatt szinte teljesen megsemmisült.
A több mint száz éves népi barokk stílusú épületet az 1990-es évek legelején teljesen felújították és jelentősen bővítették: időszaki kiállító teremmel, szociális helyiségekkel és nagy raktárral látták el.
Jelenleg az állandó kiállításokon túl, a múzeum időszaki kiállító termében évente négy-hat időszaki kiállítás látható, melyek közül jelentős számban a városban lakó gyűjtők műtárgyai illetve az itt élő művészek alkotásai tekinthetők meg.


Németfalusi Templom: Balmazújvároson németek az 1760-as években telepedtek le. 1766-ban engedélyt kaptak a tiszántúli püspöktől, hogy a református templomban istentiszteletet tarthassanak.
1793-ban felépítették saját imaházukat, 1801-től lett önálló a gyülekezet. Az imaház helyére 1799-ben templomot építettek, két évvel később a harangláb is elkészült. 1892-ben épült a mai „németfalusi” templom későbarokk stílusbn. A templombelső német evangélikus előképet követ, ahol a szószék-oltár kettéválik. Orgonája 1894-ben készült, ma is használható állapotban van. A templom külső renoválása 2001 nyarán volt.

Magyar Református Templom: A késő barokk stílusú templom alapkövét 1804-ben rakták le. 1816-ra készült el a jelenlegi műemlék templom késő barokk stílusban, a tornya 1835-re lett kész, s csak 1844-ben szentelték fel. Monumentális belő tere a reformátusok puritán egyszerűségét tükrözi. A szószék 1813-ból származik, a Mózes-szék és az úrasztala diófából készült. Orgonája 1856-ban épült, 15 regiszteres, 2 manuálos mechanikus orgona. 1999 nyarától a déli karzaton egy 3 manuálos, 82 változatú Johannus orgona van, amelyik hangversenyek rendezésére is alkalmas. A templom 51 m magas, a 2 harang elektromos vezérlésű. 1998 óta működnek a toronyórák, vezérlésük elektromágneses. A toronyban két harang található. A templom padjai alulról fűtöttek, így télen is itt tartják az istentiszteletet. A modern új parókia, gyülekezeti ház 1987-ben épült.


Római Katolikus Templom: A város központjában, a Kossuth tér keleti oldalán álló műemlék római katolikus templom még az Andrássyak birtoklása idején, 1781-1786 között épült barokk stílusban, berendezése is barokk. A templomot Esterházy Károly egri püspök 1788-ban szentelte fel. 1796-ban – az új földbirtokos, Semsey András adományozta az egyháznak Hubert Maurer németalföldi festő által a XVIII. század elején festett, „Krisztus mennybemenetele” című oltárképét, mely ma is éke a templomnak. A szentélyben 3 oltár van: főoltár, mellékoltár és szembemiséző oltár. A mellékoltár fölötti festmény azt ábrázolja, midőn Szent István első magyar király a koronát felajánlja Jézus anyjának, Szűz Máriának. Jelentős művészi értéknek minősül a keresztkút, mely fölött Jézus keresztelése látható. A templomhoz kapcsolódik még a kóruson lévő orgona és a toronyban lévő különböző méretű három harang.


Veres Péter Emlékház: A városban fontos látnivaló még az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.


Veres Péter Szobor: A főtér délkeleti csücskében, a Veres Péter Általános Művelődési Központ bejáratától jobbra állították fel Veres Péter ülő alakos szobrát. Somogyi Árpád alkotását az író születésének 75. évfordulóján, 1972-ben avatták fel. A település szülöttét, a magyar irodalom nagy alakját széken ülve, könyvvel a kezében, dinamikus természetére egyáltalán nem jellemzően merev, hátrahőkölő testtartásban ábrázolja a bronzplasztika.

Kossuth Szobor: A város az elsők között állított szobrot Kossuth Lajosnak. Az 1898. március 15-én felállított szobor már a negyedik helyen áll – ma a tér északi oldalán. Kiss György múlt századi bronz mellszobra, mely az idős Kossuthot ábrázolja henger alakú márvány, talapzaton látható. Az eredeti mészkő talapzat a Semsey Andor Múzeum kertjét díszíti.


Nepomuki Szent János Szobor: A templomkertben – szemben a kastéllyal – Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének és a gyónási titok vértanújának 1829-ben készített puha homokkő szobra áll.
A szobor régen a Kastélykerten keresztülfolyó Kadarcs-ág – ma a fürdő vizét elvezető kanális fölött átívelő fahíd előtt állt.


Agrárszocialista Emlékmű: Kossuth Lajos szobra mellett, azzal egyazon alsó talapzaton látható Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész – 1988. április 9-én felállított – agrárszocialista szoborcsoportja.
A három életnagyságú, egész alakos mű a munkás, paraszt, értelmiségi embert ábrázolja.

Természeti értékek:


Sziki-horgásztó: A Szíki tó 1991-ben létesült a Hortobágyi Nemzeti Park szélén Balmazújvárostól kb.1 km-re a helybeli „SELLŐ” horgászegyesület tagjainak minél teljesebb körü horgászlehetőség biztosítására. Később a tagság hozzájárulásával napi jegyes horgásztatásra is lehetőség nyílott. A tó felülete nád foltokkal tarkított, hol csak 60 cm máshol meg 3m mély. A folyamatos telepítéseknek köszönhetően szinte minden horgász eredményesen távozik a tóról. A tó környezete folyamatosan karban tartott a tagság által végzett társadalmi munka nyomán.

Szórakozás:


Városi Termál- és Strandfürdő: A Semsey-kastély régi parkjában közelíthető meg a 3 ha nagyságú termál-, gyógy- és strandfürdő. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el. A meleg vizes kutakból 1180 méter mélyről, 61C fokos víz tör elő. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a strandfürdőt tápláló hévízkút vizét 1994. február 21-én gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedőknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgőfürdő, vízgomba stb.) is helyet kaptak.
Téli Nyitva tartás: Hétfő - Péntek: 13.00-20.00 óra, Szombat - Vasárnap: 9.00-20.00 óra, Pénztárzárás: 18.45 óra, Medencezárás: 19.45 óra.

Belépődíjak (2009-ben):
-    felnőtt ár: 1.000 HUF/ fő
-    diák és nyugdíjas ár: 500 HUF/ fő
Az árak tájékoztató jellegűek!