Szilvásvárad

Néhány szó a településről:
Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Egertől 30 km, távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Putnok és Eger felől közelíthető meg. A két vasúti megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába, vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A busszal érkezőknek a Szalajka-völgyi, azaz Eger felől a második, Ózd és Kazincbarcika felől a harmadik buszmegállóban érdemes leszállniuk, ha a völgybejárathoz szeretnének jutni. A falun belüli közlekedés a kis távolságok miatt gyalogosan sem nehézkes, de lehetőség nyílik kerékpárkölcsönzésre és lovaskocsizásra is. A Szalajka-völgybe kirándulóknak az előbbieken kívül érdemes az erdei vasút csodálatos útját is kipróbálni.

Szálláshelyek a településen: (link)
Szálláshelyek a régióban: (link)

Látnivalók:


Református Kerektemplom (Aradi vértanúk u. 30., 36/355-360): 1832-ben veszélyessége miatt lebontották a falu omladozó régi templomát. A református egyház, a község akkori földesurához, gróf Keglevich Miklóshoz írt kérelmet s kért segítséget az új templom felépítéséhez. A gróf segítségével és rendeletére, 1837-ben kezdték meg elődeink az új templom építését, mely 40.000 ezüst forint költséggel 1840. augusztus 23-ra épült fel. A négyoszlopos klasszicista templom feltételezett építőmestere Pavolni Ferenc volt. A padokat a bánfalvi erdőből hozatott 33 tölgyfa gerendából egy helyi asztalos készítette.
A templomot 2004-ben felújították. A munkálatok, vagy más egyéb miatt körülkerítették, a templomhoz vezető lépcsősor előtti kovácsolt-vaskaput lezárták.


Orbán-ház (Miskolci út 58-60., 36/355-133): Az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán családtól csaknem 200 év elteltével 1978-ban az Egri Dobó István Vármúzeum vásárolta meg a jó állapotban lévő épületet, múzeum céljára. Az épület nagyon szép példája a térség népi építészetének. A renoválás után 1983-ban nyitotta meg kapuit, ahol a Bükk közel 300 millió éves földtani történetét és élővilágát ismertette meg a látogatókkal. 2004-ben a múzeum megszűnt. Jelenleg aktuális kiállítások helyszínéül szolgál.


Börtönmúzeum (Szilvásvárad-buszparkoló): Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült. A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. A múzeum a centrumban a buszparkoló melletti épületben található.


Lovasmúzeum és Ménistálló (Park u. 8., 36/355-232): A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni.


Lipicai Ménes (Csipkéskút): Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon. A lipicai ménesnek 1952 óta Szilvásvárad és Csipkéskút. E "hegyi lófajta" fejlődéséhez jelentősen járul hozzá a Bükk-fennsík köves hegyvidéki talaja. Jelenleg Szilvásváradon 80 anyakanca és a fedezőmének biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését. A jelenlegi lóállomány 250 körül alakul. A csikók három éves korukig a Bükk-fennsík kiemelten védett helyén nevelkednek. Így válnak erős, jó tűrőképességű lovakká. A szilvási lipicai ló, főként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják.
A faluban a lovas tanyán, és a legszebb apaállatok Palavichini őrgróf parádés istállójában tekinthetők meg.


Erdei Múzeum: A Szabadtéri Erdei Múzeum 1971-1974-ig készült. Az érdekes múzeum az egykori „erdei ember” mesterségeibe nyújt bepillantást. Sok más érdekesség mellett látható faszénégető, fűrészüzem, az egykori sodronypálya és a vashámor is, melyben az ott található „Tilalmas a halászat ebatta” feliratú vastábla és a Kerektemplom betűi is készültek. Korlátozás nélkül látogatható.


Erdészeti Múzeum: Az Erdészeti Múzeum ágazatonként mutatja be a régi munkaeszközöket, tárgyi- és írásos emlékeket az erdészeteknél folyó munkákról.


Millenniumi Kilátó: A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak.
A Millenniumi Kilátó, megközelíthető gyalogosan a Szilvásváradi Fedett lovarda mellől induló Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton. A kalapat-hegyi parkolótól, mindössze kétszáz méteres sétaúton.

Természeti értékek:


Szalajka-völgy: A Szalajka-völgy Magyarország egyik legszebb magashegységi völgye. Bejáratáig, Szilvásvárad központjából, gyalogosan érdemes fölsétálni. Itt található az erdei vasút állomása és kerékpárkölcsönző azoknak, akik nem a gyalogtúrát választják. A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára, látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat. Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak s itt láthatóak a halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés, az Istállóskői ősemberbarlang.


Fátyol Vízesés: A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye.


Sziklaforrás: A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója.


Pisztrángos-tavak: A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik.


Istállóskői Ősemberbarlang: A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.


Millenniumi Tanösvény: A Millennium ünnepére létesült tanösvény Szilvásvárad belterületéből elindulva a Kalapat-kilátóig vezet. A község parkolójában található információs tábla, elvezeti az érdeklődőket az útvonal kiindulópontjáig. Az útvonal a könnyebb járhatóság miatt kőtörmelékkel van felszórva. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely is kialakításra került, faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv.


A Kárpátok Őrei: A honfoglalás időszakában Árpád fejedelem egy éber katonai védelmi rendszert hozott létre. Éjjel-nappal strázsáló őrökkel zárta le a Kárpátok hágóit. Az akkori sorsfordító időkben ezzel is védte a Kárpát-medencei magyarságot. Amíg ez a védelmi rendszer működött, őseinket nem tudták megtámadni. Köszönhetően a Kárpátok Őreinek.
Az ő emléküket megörökítendő avatták fel első ízben 1915-ben Kolozsváron Szeszák Ferenc "Kárpátok Őre" emlékművét, melyet számos nemzeti hagyományainkat megörökítő relikviánkkal együtt 1918-ban elpusztítottak.
A magyar kisebbség a romániai rendszerváltás után Tőkés László Püspökkel az élen újra fel szerette volna állítani Kolozsváron ezt az emlékművet. Ám ez politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása a Szalajka-völgybe, melyet 2002. november 17-én avattak föl.

Szórakozás:


Szilvásváradi Erdei Kisvasút (Szalajka-Fatelep, 36/355-197): A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaság üzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétol az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt. A vonal hossza közel 5 km. A vonat megállóitól könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a pisztrángos tavak és a Lipicai Ménes.