Bonyhád

Néhány szó a településről:
Bonyhádot a Völgység fővárosaként emlegetik. Ez az elnevezés sok mindent rejt magában. A város Tolna megye déli határán fekszik. A 6-os számú főközlekedési úton könnyen megközelíthető Tolna megye székhelye, Szekszárd és a baranyai megyeszékhely, Pécs.
A Völgység napfényben gazdag, sajátos éghajlati viszonyokkal rendelkezik, mert átmenetet jelent az Alföld és a Dunántúl klímája között.
Természeti szépségei mellett történelmi hagyományai, gazdag kulturális élete teszi igazán vonzóvá Bonyhádot.

Szálláshelyek a településen: (link)
Szálláshelyek a régióban: (link)

Látnivalók:


Evangélikus Templom: 1797 és 1800 között épült késő barokk stílusban. Egyike a legszebb evangélikus templomoknak. Építészeti igényességére jellemző, hogy síkmennyezet helyett csehsüveg boltozatot kapott. Ez Schneiderhahn Fülöp bonyhádi építőmester érdeme, aki ezt a karcsú, szép arányú templomot építette. Az oltárképet kicserélték, a karzatképek is a XX.sz. elejéről származnak. 1800. augusztus 20-án szentelték fel.


Kálvária: A Kálvária-domb két kápolnája közül 1817-ben épült Kálvária kápolna késő barokk stílusú. A másik az Ermel-Vojnits család sírkápolnája 1905-ben épült eredetileg késő barokk stílusú, mely ma már átépítések miatt eklektikus stílusban látható. A körülöttük lévő sírkertben nyugszik Perczel Mór honvédtábornok és a Percel család több tagja. A dombra felvezető út mentén a Stációk fülkéit Stekly Zsuzsa helyi művész tűzzománc képei díszítik.


Katolikus Templom: 1782-ben szentelték fel a barokk stílusú templomot. Az oromzat egyik fülkéjében Szent Péter, a másikban Mózes látható. Belső bejáratánál Winkler Mihály templom építtető emléktábláját helyezték el. A templom előtt Bory Jenő 1948-ban felállított Szűz Mária szobra látható. A templomkertben az I. Világháború áldozatai előtt tisztelgő emlékmű áll.


Perczel Mór Szülőháza: A volt Perczel-kúria 1780 körül épült copf stílusban, majd 1820 körül klasszicista stílusban építették át. Itt született Perczel Mór 1811-ben, majd itt töltötte életének utolsó évtizedeit. A Perczel család új emlékszobáját is ebben az épületben láthatjuk. A kúriához tartozó park 1975 óta természetvédelmi terület. Az épület ma kollégium.


Székely Emlékpark: 1995-ben a székelyek letelepítése tiszteletére emlékparkot hoztak létre, melynek első alkotása a székely kapu volt. 1998-ban helyezték el a keresztet, a kiskaput és a kopjafát, majd a 2000. augusztusában megrendezett Bukovinai Székely Millenniumi Székelytalálkozó keretében újabb kopjafát helyeztek el Sebestyén Antal hadikfalvi esperes emlékére. Az emlékpark alkotói helyi fafaragó: Tusa János, Beréti István, Szemcsuk István.


Vörösmarty Szoborcsoport: Szabó György alkotását 1990-ben állították fel. A három oszlopzaton elöl középen Vörösmarty Mihály mellszobra, mögötte jobbra és balra egy-egy nőalak. Perczel Etelka és a költészet múzsája.


Nepomuki Szent János híd: A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett híd története a XVIII. század végéig nyúlik vissza. Valószínűleg már ekkor kétlyukú kőhíd ívelt át a Völgységi-patakon. A szent szobra azonban későbbi. Az 1930-as években állították az erősen megrongálódott barokk szobor helyére. Tudjuk, hogy korábban más szentek szobrai is álltak a hídon.


Szentháromság Oszlop: A bonyhádi Szentháromságoszlop a megye egyik legimpozánsabb és legszebb ilyen jellegű alkotása. Felirata szerint Walter József bonyhádi orvos állíttatta 1796-ban. Solymár Imre szerint a Perczel család is hozzájárulhatott a felállítás költségeihez, mivel a család védőszentjeit találjuk meg az oszlopon. Ez magyarázza azt, hogy ikonográfiailag eltér a barokkos sablonoktól. A fő nézeti oldalon Péter és Pál, József, Mária és Rozália található, majd az egyes oldalakon még Flórián és Sebestyén szobrát, Miklós, Avilai Teréz és Ignác domborművét láthatjuk. 1934-ben renoválták az együttest, ekkor a szobrok egy részét újrafaragták.


Ortodox Zsinagóga: Bonyhád ma is álló másik zsinagógája 1924-ben épült az ortodoxok számára. A bejáratnál táblák tudósítanak a telek adományozójáról (Káháne Áron), az építőről (Krausz Salamon) és egyéb adományozókról. Ez a zsinagóga ma már csak tömegében idézi múltját. Felirataitól, díszítéseitől, szakrális jellegétől megfosztva bútorraktárként működik. A Gerő által A magyarországi zsinagógák című könyvben idézett feliratok sem láthatók már rajta. Az előtte lévő téren nemrégiben a II. világháború áldozatainak állítottak emlékművet.


Völgységi Múzeum (Szabadság tér 2., 74/451-342): A hagyományos programok tárlatvezetés, előadás, múzeumbaráti kör mellett könyvbemutatók, vándorkiállítások, és a kézműves foglalkozások is színesítik a programajánlatot. Buzás Boldizsárné múzeumpedagógus, évek óta tart kézműves foglalkozásokat, természetes és más anyagok felhasználásával. A "Régi magyar mesterségek, régi remekek", kézműves bemutató sorozatunk 2001-ben a honfoglaláskori mesterségeket mutatta be. A helytörténeti és néprajzi szakkönyvtár nyitvatartási időben minden Völgységet kutató szakember és érdeklődő előtt nyitva áll.


Tűzoltó Múzeum (Szabadság tér 13., 74/451-401): A kiállítóhely állandó kiállítása „Tűzre, vízre vigyázzatok” címmel a szervezett tűzoltóságok előtti idők tűzvédelmét, elsősorban a céhek tűzoltói szolgálatát mutatja be.
A galérián elhelyezett kiállítás az 1874-ben alakult Bonyhádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület múltját és jelenét ismerteti.
A volt magtárból átalakított szertárépület - a Hőgyész községben a XX. század elején épült eredeti mintájára készült - egyszintes, födém nélküli 70 négyzetméteres építmény, ahol korabeli fecskendőket helyeztek el.