Sárvár

Néhány szó a településről:
Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő, tizenhatezer lakosú kisvárosa. Nemcsak a világhálón, hanem a valóságban is érdemes meglátogatni ezt a Vas megyében található Rába-völgyi települést. Sokarcú és sokszínű, gazdag múlttal rendelkező város a miénk. Több mint ezer esztendős történelme során számos kézzelfogható és a kultúra által megőrzött értéket halmoztak fel itt elődeink. Biztos és széles alapokra állíthatjuk fel a jövő pilléreit, a gyorsan fejlődő ipart, s a gyógyturizmust.

Szálláshelyek a településen: (link)
Szálláshelyek a régióban: (link)

Látnivalók:


Nádasdy Vár: A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A mai palotaegyüttes délnyugati sarkában álló XIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlődött ki. E vár első említése 1288-ból való. A következő nagy építkezések a XV. Század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített főúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmet a természeti adottságok mellett, a rótt palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük.
A díszterem mennyezetfreskói 1653-ban készültek el. A mai látható óolasz bástyás védelmi rendszer 1588 és 1615 között épült. A díszterem mennyezetfreskóit 1653-ban Hans Rudolf Miller készítette el, az oldalfalak ószövetségi témájú képeit Dorfmeister István festette 1769-ben. Estei Ferdinánd főherceg 1803-ban vásárolta meg a várat, amelyet utódja restauráltatott. A reneszánsz árkádsort a keleti szárnyon befalaztatta. Az emeleti szárnyon folyosók épültek, így a kastély körbejárhatóvá vált. A várárok vizét lecsapolták, s felépítették a ma is látható hidat. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erődített későreneszánsz várkastélyok hatását kelti.


Szent László Katolikus Templom: Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott. Ekkor készült a kegyúri karzat is. A ma is látható ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.


Szent Márk Templom: A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő. A templomtérben Pruzdik József festőművész négy Szent Márk életéből, s egy Jézus életéből vett jelenetet festett meg freskó technikával.


Szent Miklós Római Katolikus Templom: Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom. A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott. A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték. A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.


Evangélikus Templom: A Türelmi rendelet kiadását követően 1782-1787 között az országban 218 evangélikus templom épült. Sárváron összesen 133 evangélikus vásárolt az iskolának és a templomnak telket. Az első templom 1829 május 3-ai tűzvész áldozata lett. Az új templom közadakozásból épült fel 1834-36 között klasszicista stílusban. Építője Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fő sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétől. Fehérre festett falaival és harmonikus arányaival szép példája a dunántúli klasszicista templomépítészetnek.


Városháza: 1878-82 között épült a Kossuth téren. Geschrey Lajos sárvári építész legfőbb alkotásai közé tartozott. Az eklektikus stílusú épületen a főtérre néző erkély a XX. században készült.


Nádasdy Ferenc Vármúzeum (Várkerület u. 1., 95/320-158): A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-től működik, nevét arról a Nádasdy Ferenc országbíróról kapta, akinek műgyűjteménye Európa-hírűvé vált a 17. században. A Múzeum legszebb terme a Díszterem, amely egyedüliként őrzi a Nádasdy család ragyogását a XXI. sz elején is. A mennyezetképek 1653-ban készültek, s a megrendelő Nádasdy Ferenc országbíró nagyapjának – Nádasdy Ferencnek- győztes csatáit ábrázolják. Az oldalfalakon Dorffmeister István 1769-ben festett ószövetségi tárgyú freskói láthatóak.

Természeti értékek:


Sárvári Arborétum: Sárvár központjában helyezkedik el a 9 hektár területű arborétum. A XVII. században kialakított arborétum jelenleg az Erdészeti Tudományos Intézet kezelésében áll. A város "tüdejeként" is funkcionáló területen többek közt 300-400 éves tölgyek, 32 méter magas piramistölgy, hóvirágfa, rododendronok és távol-keleti gyűjtemény várja az idelátogatót.


Csónakázó-tó: A termálfürdőhöz közel, 9 hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer található, melyet öt híd és öt sziget tesz hangulatossá. Horgászási, csónakázási, télen korcsolyázási lehetőség várja a sárváriakat és az idelátogató vendégeket.

Szórakozás:


Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő (Vadkert út 1., 95/523-600):
Fürdővilág: Több, mint 4300 m2 vízfelületű vízi világ, medencék kicsiknek és nagyoknak, gyógyvíz, élményelemek, csúszdák, kaland... ebben mind része lehet a sárvári fürdőben.
Egész évben üzemelő medencék:
- külső élménymedence (32-33 Co)
- belső élménymedence (32-34 Co)
- belső gyógyvizes medence (37 Co)
- belső gyógyvizes medence (36 Co)
- külső gyógyvizes medence (36 Co)
- bébi pancsoló (33 Co)
Tavasztól őszig üzemelő medencék:
- strandmedence fejesugró öböllel, csúszdákkal (28 Co)
- gyermek kalandmedence vízi várral, hajóval, csúszdával (32 Co)
- bébi pancsoló (32 Co)
- hullámmedence (28 Co).

Belépőjegyek (2009-ben):
-    felnőtt ár: 2.300 HUF/ fő/ nap
-    diák és nyugdíjas ár: 1.500 HUF/ fő/ nap
Az árak tájékoztató jellegűek!

Szaunavilág: Az exkluzív Szauna-világ a nyugalom oázisa a fürdőben, ahol a szaunázás szerelmesei kedvükre válogathatnak a kínálatból.
Kinti és benti finn szaunák, bio szauna, gőzös szauna, gőzfürdők, aromakabinok, Kneipp medence gondoskodnak a testi-lelki felfrissülésről. Ez a világ olyan, mint egy gyöngyszem a fürdőn belül, egy kis sziget, ahol nyugalom uralkodik és a külvilág egy csapásra megszűnik.
Tapasztalja meg  a különleges szauna felöntések élményét is: sárvári sós, mézes, gyümölcsös, jeges felöntésekben lehet része ősztől tavaszig.
A Szauna-világ a nyugati szaunázási szokásokat követve fürdőruha-nélküli terület. Szaunalepedőt minden vendégünknek biztosítunk.
Belépőjegyek (2009-ben): 1.500 HUF/ fő/ nap
Az árak tájékoztató jellegűek!
Üdülési csekk elfogadóhely!