Bakonybél

Néhány szó a településről:

A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél.
A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül kiemelkedik az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik, a Pörgöl-barlang, a Likas-kő, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik. Emlékezések szerint nem egy közülük betyárok rejteke volt.
Védelmezőn emelkedik a település fölé a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. Innen szinte teljes körkilátás nyílik: látható például a Balaton, sőt tiszta időben az ausztriai Schneeberg és Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsai is. A hegyen polgári légtérellenőrző radar működik.

Szálláshelyek a településen: (link)
Szálláshelyek a régióban: (link)

Látnivalók:

Vajda Péter Kilátó (Kőris-hegy): A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, a tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik.
A háromszintes kilátót 1920-ban állították, ezt követően pedig 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével.
A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.
A hegyre aszfaltos út vezet, ami erdőgazdasági üzemi útnak minősül. Használatához engedély kérhető munkanapokon a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészeténél (Bakonybél, Szent Gellért tér 7. Tel: 06 88/595-100).


Witt Kilátó: A „Bakony közepében”, a legnagyobb erdők rengetegében, hegyoldalakba vájt meredek, sziklás-kőomlásos oldalú kavicsos erdőgazdálkodási út vezet egy apró fennsíkra, ahonnan a Bakony legmagasabb csúcsaiban és legnagyobb erdeiben gyönyörködhetünk. Ez a Witt-kilátó, mely nevét Witt Lajos (1898-1994) erdőmérnökről kapta.
A Pápa-ugodi Hitbizományi Uradalomnál is dolgozó erdőmérnöknek 1957-ben el kellett hagynia az országot, családjával együtt Kanadába emigrált. Vancouver-ben hunyt el 1994-ben. Utolsó kívánsága az volt, hogy hamvait magyar hazájában, ugodi földben helyezzék örök nyugalomra. Ezt az óhaját családja 1998. augusztus 28-án teljesítette, hamvai már örökre Ugod erdejében nyugszanak. Itt, a kiválasztott magaslaton adózik tisztelettel emlékének és munkásságának egy emlékkövön elhelyezett tábla, mely előtt padokon pihenhet meg a fáradt kiránduló, gyönyörködve az összefüggő erdőségekben, a Kőris-hegynek, a Bakony legmagasabb pontjának látványában, a távolban pedig a Pannonhalmi Apátság épületegyüttesében.
A helybeliek Kádár-kilátónak is nevezik ezt a helyet, emlékezve arra, hogy egy látogatása során itt terítettek vacsorához Kádár Jánosnak a hely varázsa és a csodás kilátás miatt. Az itt álló padok ma is megpihenésre, piknikezésre csábítják a látogatót.
Az emlékkő feletti kis tisztáson áll az az emlékmű, amely „Dicsértessék a Bakony” felirattal tiszteleg a hegység és a bakonyi erdő nagysága előtt.


Borostyán kút: Két, a magyar történelemben és Bakonybél történetében fontos szerepet betöltő szent emlékét őrzi a falutól 1 km-re fekvő kedvelt kirándulóhely.
A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. A község tisztelettel őrzi a két szent legendáját.
Először 1826-ban emeltek az emlékhelyen kápolnát, amelyet a 19. század végén a ma álló épület váltott fel. Ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával.
Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját, valamint emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi, amely Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása.
A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária szobor került. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye.
A kápolna környékét a falu összefogásával állították helyre 1996-ban, ekkor duzzasztották tavacskává a források vizét, s alakították ki a parton a pihenőparkot. A padok háttámlájára az adományozók nevét vésték fel.


Nepomuki Szent János Szobra: Nepomuki Szent János a folyók, a hidak és a vízen járó hajósok, halászok, vízimolnárok védőszentje. A 14. században prágai pap, királynéi gyóntató volt. A gyónási titok mártírjaként tartják számon, a legenda szerint ugyanis miután megtagadta, hogy IV. Vencel királynak elárulja felesége, Johanna királyné gyónási titkát, a király a Prágán átfolyó Moldvába ölette. A hagyomány szerint a város népe még azon az éjszakán csodát látott: fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén.
Nepomuki Szent Jánost a 18. században avatták szentté. Kultusza gyorsan terjedt a Habsburg Birodalom területén. Szobrai egész Magyarországon is elterjedtek, különösen vízparton, hidakon állnak. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják.
Szobra Bakonybélben a templom előtti téren áll és az évszám tanúsága szerint 1871-ben készült. Emlékezések szerint eredetileg nem itt, hanem a Gerence völgyében, a patak partján állt.


Szabadtéri Néprajzi Múzeum: A Fő utca középső szakaszán szembeötlő a barokkosan ívelt kapuval összekötött két épület. A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő bakonybéli Tájház műemlék. Egy 1857-ben készült térkép már jelöli. A kisebbik ház eredetileg három osztatú, szabad kéményes épület volt, amely elé 1895-ben egy üzlethelyiséget emeltek. A bolt mögött, az udvar felé haladva volt a lakószoba, amely a füstös konyhából nyílt, majd a kamra. A konyhát szinte teljesen betölti a téglából rakott kemence, amelynek füstje a helyiség szabad kéményén – és részben az ajtónyíláson – keresztül távozott. A füstnyílás kitűnő húsfüstölő is volt.
A nagyobbik épület legfőbb dísze az ívelt, oszlopos tornác, a gádor. A folyosó eredetileg bolthajtásos volt, azonban a 20. század elején a tulajdonosok síkfedéssel cserélték föl.  Konyhája is füstös konyha lehetett, a jelenlegi tűzhelyet és kéményt a család saját igényének megfelelően alakította át. Az utcai szobában a fiatal házasok, a gazda fia és menye lakott a családjával. A hátsó szobát az „öregek” használták. A gádor alól nyílt az istálló, amelyben lovakat és teheneket egyaránt tartottak. Itt jelenleg a hagyományos bakonybéli faműves mesterséget bemutató kiállítás látható. A tornác végén lépcsősor vezet a boltíves pincébe, amely elsősorban terménytárolásra szolgált.
Az udvar végében áll a környéken egyedüliként meg-maradt, kiugró előrésszel épült úgynevezett „torkospajta”.


Bakonyi Erdők Háza: A török háborúk végeztével a romokban heverő bakonybéli apátság újjáépítése hosszú évekbe telt. Az 1700-as évek elején a település központjában majorságot építettek.
Az egykori magtárban a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 1997-ben hozta létre a falu központjában a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet kiállítóhelyét, a Bakonyi Erdők Házát, amelyben természetvédelmi és erdészeti bemutató látható.
A gyűjtemény földszinti terme a hegység földtörténeti múltját, főbb kőzeteit, ásványait, érdekes földtani jelenségeit, fontosabb növénytársulásait, egy-egy védett növényét illusztrálja.
Az emeleti kiállító terem a természetben élő, dolgozó, annak javait hasznosító erdész, vadász és faműves mesterségek tevékenységével ismertet meg. Egy hangulatos diorámában láthatjuk a Bakony vadon élő állatvilágát. Az erdőgondnoki szobának berendezett kiállító sarok a selmecbányai erdőmérnökképzésnek és Dobó Jenő farkasgyepűi erdőgondnok életművének állít emléket.

Természeti értékek:


Sziklák: „A Bakonynak évszázadokon keresztül volt egy rejtő funkciója. Neve sokak számára az oltalom, a védelem, mentsvár szinonimája volt. Itt rejtőztek legtovább az „öregisten” hívei. A pogány áldozati tüzek valószínűleg itt parázslottak a legtovább…. (Sebő József)
Az államalapítás és a kereszténység felvétele után a Bakony erdei, szurdokai nyújtottak menedéket az ősi hithez ragaszkodó pogányoknak. Számos áldozati helyükről tudunk, így a Borostyán-kő, Kertes-kő, Oltár-kő, Fehér-kő, Odvas-kő, Hegyes-kő környékén.
Ezek többsége úgynevezett határkő is, Odvas-kő „Oduoskw”, Kertes-kő pedig „Kerteskuv” alakban szerepelt már a bakonybéli bencés monostor 1018-as, Szent István királyunk által adományozott alapítólevelében is.


Odvas-kő Barlang: A Bakony egyik legismertebb és Bakonybél környékének leglátogatottabb barlangja az Odvas-kői-barlang. Már a bakonybéli bencés monostor Szent István királyunk általi 1018-as alapítólevelében is szerepel „Oduoskw” néven, mint az apátsági birtok egyik határköve.
8-10 m széles, 2-3 m magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenékhez viszonyítva mintegy 50 m-es magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 m hosszú, 10 m széles és 3-4 m magas. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Odvas-kő sziklája még utolsó áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak, a legutóbbi időkben pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után üldözőik elől menekülve. A barlangot a gerencepusztai csárda közelsége, valamint a barlang feletti sziklák kiváló megfigyelőhelye tette számukra igen kedveltté.
A barlang ma már csak a denevérek egyik fontos nászhelye, az azt magában rejtő Odvas-kő tetejéről pedig a Szarvad-árok, a Tönkölös és a Boszorkány-tető zárt, sűrű erdeiben gyönyörködhetünk anélkül, hogy a pandúrok felbukkanásától kéne tartanunk.
A barlang biztonságosan látogatható, a Boroszlán tanösvény rövid- és hosszú túrája egyaránt érinti.


Pörgöl Barlang: Száraz-Gerence völgyében, mintegy 50 m-es magasságban nyílik a Pörgöl-barlang háromszög alakú bejárata, mely a SΩ jelzésen közelíthető meg.
A barlangot a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről bejutó víz oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza kb. 25 m, de a mintegy 18 m hosszú és 3-5 m széles előcsarnoka a domináns. Tetején, oldalán és hasadékaiban a mészkőben kialakult barlangokra jellemző sokszínű és többféle alakzatot formáló cseppkőbekérgeződéseket figyelhetünk meg, az oldalfalakban pedig könnyen kivehetőek az egykori tengeri élőlények megkövült maradványai.
A barlang egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek, benne 14 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő.
A többszöri régészeti feltárások eredményeként bebizonyosodott, hogy már az ősember idején is lakott volt.


Ördöglik Zsomboly: A Kőris-hegy oldalában, a Vajda Péter kilátótól délkeleti irányban, a K Ω jelzést követve juthatunk el az Ördöglik-zsomboly nehezen észrevehető nyílásához.
Maga a zsomboly kétszintes, az első, 6 m mély szintre egy kötél segítségével juthatunk le. Innen balra egy 9 m hosszú, cseppkőbekérgeződéses hasadék nyílik, míg jobbra egy 21 m mély másik aknát láthatunk, mely lefelére kiszélesedik és egy nagyobb teremben végződik. A zsomboly ezen része már nem látogatható, de a másik üreg megtekintését is csak szakképzett túravezetővel ajánljuk, a barlangba pedig lámpát mindenképpen vigyenek magukkal.


Boroszlán Tanösvény: Bakonybéltől 3 km-re, a hajdani Gerencepusztáról indulva, a Cser-börc és a Kőris-hegy oldalában, valamint az Öreg-Szarvad-árok völgyében alakította ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a Boroszlán tanösvényt.
A tanösvény az Odvaskő Hotel előtti parkolóból, a Gerence-völgyi kirándulóközpontból, 240 m-es magasságból indul, és 7 km-en keresztül, meredek kaptatókkal, majd lapos fennsíkokkal kapaszkodik fel a Kőris-hegy tetőrégiójába, mintegy 540 m-es magasságba, majd az Öreg-Szarvad-árok völgyében ereszkedik le újra az autóspihenőhöz. A körút során 8 tájékoztató tábla ismerteti meg a látogatót a terület természeti értékeivel.
A tanösvény rövidebb változata 2 km, az Odvaskői-barlangnál letérve (PΩ jelzés) kanyarodik vissza a kiinduló helyre. A meredek területeken lépcsősor segíti a biztonságosabb közlekedést.
A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságánál a 87/555-290 és a 87/555-291-es telefonszámokon.