Kecskemét

 

 

Néhány szó a településről:

Kecskemétet a magyar városfejlődés egyik legérdekesebb példájaként tartják számon. Fejlődése nagy vonásaiban hasonló ugyan alföldi társaihoz, de több tekintetben különbözik is tőlük. A majdnem hat és fél évszázada városi rangú település a feudalizmusban királynéi birtokként, majd földesúri hatalom alatt álló mezővárosként jelentős szabadságokkal bírt, melyek hűbéri-feudális korlátoktól mentes fejlődést biztosítottak számára. A török időkben különleges jogi státusza tette lehetővé megmaradását, majd a pusztai nagy állattartás és marhakereskedelem alapozta meg fejlődését. A földesúri függéstől megszabadulva a nagy mezőgazdasági kultúraváltás után a szőlő- és gyümölcstermelésben, a kertes tanyák elterjesztésében játszott szerepe különböztette meg Kecskemétet a többi várostól. A sívó futóhomokot „aranyhomokká” változtató szorgalom, tudás, a nyitottság, az újra, a befogadásra, az adaptivitásra való képesség, a hihetetlen élni akarás tette igazán várossá Kecskemétet.

 

 

 

 

Látnivalók:

 

 

Katona József Múzeum (Bethlen Gábor krt. 1., 76/481-350): A múzeumot Kecskemét városa alapította 1894-ben a könyvtárral és levéltárral együtt. 1911-ben önálló intézménnyé vált. Nevét a magyar drámairodalom nagy alakjáról, a kecskeméti Katona Józsefről kapta. A múzeum 1923-ban költözött a László Károly által tervezett, 1870 táján épült nyári kaszinóba, s a felújított és kibővített épületben 1924-ben megnyílt első állandó kiállítása. Az azóta tekintélyessé nőtt gyűjtemény több mint 46 ezer régészeti, 7000 néprajzi, 3000 történeti, 26 ezer numizmatikai, 2000 irodalomtörténeti tárgyat, 54 ezer írott dokumentumot, 100 ezer fotónegatívot tartalmaz. Legjelentősebbnek tartott műtárgy-együttese a kunbábonyi avar fejedelmi lelet. A múzeumnak Katona József Múzeum néven több, külön épületben elhelyezett állandó kiállítása van. Bejelentkezéssel látogatható.

 

 

Cifrapalota - Kecskeméti Képtár (Rákóczi út 1., 76/480-776): A szecessziós palota 1902-ben épült Márkus Géza tervei szerint. Színes tetőcserepei és mázas homlokzati díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Itt működik a Kecskeméti Képtár. 

 

 

 

 

Barátok temploma: Kecskemét legrégibb építészeti emléke. Sajátossága, hogy modern, a 70-es évekből származó falfestmények és üvegablakok találhatóak benne: egészen különleges hatást kelt a régi és az új egymásmellettisége.

 

 

 

 

 

Református templom: az 1680 - as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként.

 

 

Nagytemplom: építési ideje azért nyúlt hosszúra (1744-1806), mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út. 
 

 

Kodály Intézet – Ferences Kolostor (Kéttemplom köz 1., 76/481-518): A késő középkori védőtorony felhasználásával, barokk stílusban épült volt ferences kolostor ma a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ad otthont.

 

Népi Iparművészeti Gyűjtemény (Serfőző u. 19., 76/327-203): A magyar népi iparművészet egyedülálló múzeuma ez. A XVIII. századi barokk ser- és pálinkafőző házban több mint 2000 népi iparművészeti alkotás látható. A múzeum legjelentősebb műtárgyegyüttesei: Kapoli Antal faragásai, Kántor Sándor kerámiái, Kisjankó Bori hímzései és Gerencsér Sebestyén fazekasmunkái.

 

 

Ráday Múzeum (Kálvin tér 1., 76/486-226): Bemutatja a Duna-mellék (Duna-Tisza köze, Dél-Dunántúl) kálvinista gyülekezeteinek egyházművészeti és egyháztörténeti emlékeit, valamint Hanga István óragyűjteményét és Fuxreiter András ásványgyűjteményét. A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található.

 

 

 

 

Magyar Fotográfiai Múzeum (Katona József tér 12., 76/483-221): A gyűjtemény több mint 200 ezer pozitív és 75 ezer negatív képből, 16 ezer fényképészeti tárgyi emlékből, éremből és írott dokumentumból áll. Itt őrzik többek között André Kertész hagyatékát.

 

 

Magyar Naív Művészek Múzeuma (Gáspár András u. 11., 76/324-767): Magyarország egyetlen országos gyűjtőkörű, festményeket és szoborfaragásokat bemutató naiv szemléletű múzeuma. A ház pincéje naiv művészeti galériaként működik. 

 

 

Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely (Gáspár András u. 11., 76/481-469): Kincseket őriznek itt, játéktörténeti ritkaságokat, fából faragva, kócból, csuhéból, s sok minden másból megformálva. A múzeumot a magyar játékkultúra teljes körű gyűjtésére és bemutatására hozták létre.

 

 

Tudomány és Technika Háza (Egykori Zsinagóga) (Rákóczi út 2., 76/487-611): A mór-romantikus stílusú zsinagóga Zitterbarth János tervei szerint épült az 1860-as években. Itt őrzik Michelangelo 15 szobrának - Melocco Miklós által készített - hiteles másolatát. Az 55 méter magas kupolájú épületet Kerényi József tervei alapján újították fel. Itt kapott helyet a Tudomány és Technika Háza.

 

 

 

 

Kecskeméti Planetárium (Lánchíd u. 18/a., 76/5050-75): Hazánkban 3 planetárium van: Budapesten, Pécsett és Kecskeméten. Noha a Kecskeméti Planetárium regionális vonzáskörrel rendelkezik, kisplanetárium lévén, a befogadóképessége 50 fő. Ez ugyan hátrány a nagy létszámú csoportok szempontjából, ugyanakkor mégis előny, mert így bensőségesek, sőt humorosak is tudunk lenni. Nálunk a - személytelen - standard magnós műsorok helyett a csoportokhoz - akár különleges igényekhez is - alkalmazkodó élő előadások dominálnak. (Természetesen zenei aláfestéssel, színes diaképek és a csillagos égbolt kivetítésével illusztrálva.)

 

Bozsó Gyűjtemény (Klapka u. 34., 76/324-625): A gyűjtemény megalapítója Bozsó János festőművész 1922. december 27-én született Kecskeméten. Gyermekkorát egész életére kihatóan a szegény-paraszti sors formálta. A kemény évekből a természet és a népművészet szeretetét és tiszteletét hozta magával örök útravalóként. Az 1940-es évek második felében, a külvárosban meghúzódva kezdett autodidakta módon festészettel foglakozni. Az ötvenes évek közepére kialakította festői nyelvezetét, művészetében az érzelmi töltöttséget tartotta az egyik legmeghatározóbb elemnek. Soha nem akart lemondani a festőiségről. Lételeme és jellemzője volt a telített színek, a széles, gyors, szabadon repülő ecsetvonások használata, a fény és árnyék ellentéte. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotójává vált.

 

 

Természeti értékek:

 

Kiskunsági Nemzeti Park (76/482-611): A Kiskunsági Nemzeti Parkban a természeti és néprajzi értékek ötvözete az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődik. A park változatosságát mozaikos felépítésének köszönheti, területei különböző táj- és élőhely típusokat jelenítenek meg.

 

Arborétum (Nyíri út 48., 76/492-455): A 62 hektáros kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 km-re található. A fiatal növénygyűjteményben ma már többek között tulipánfák, liliomfák, mamutfenyők, tölgyek és gumifák árnyékában pihenhetünk meg. Területe egyházi hagyományokkal rendelkező búcsújáró hely is: itt áll egy 1713-ban épült, Máriának szentelt műemlék-kápolna.

 

 

Nyíri erdő (Külterület - megközelíthető Hetényegyházán keresztül, 76/401-872): A természetes erdők maradványai mellé az I. világháború után különböző fafajokat - akácot, nyírt, égert és erdei fenyőt - telepítettek, így jött létre az 1200 hektáros Nyíri-erdő. Szabadon látogatható.

 

 

Természet Háza Látogatóközpont (Liszt F. u. 19., 76/501-596): A Természet Házában megtekinthető állandó természettudományi kiállítások: A hazai természetvédelem története; Nemzeti parkjaink; A Duna-Tisza köze élővilága. A ház előzetes bejelentkezésre külön természetismereti programokat is szervez felnőtteknek és gyerekeknek. Különböző szakkörök, csoportfoglalkozások, előadások, időszaki kiállítások várják az érdeklődőket.

 

 

 

Szórakozás:

 

Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark (76/ 481-724): A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része. Megannyi kiapadhatatlan termálkútjának köszönhetően a gyógyulni, felüdülni vágyók „Mekkája” a napfény tájai és városai” –ez mind-mind a Dél-Alföld.

Kecskemét egyike ezeknek a városoknak, Budapesttől és Szegedtől egyenlő távolságra (86km) található. Termálvizét 1987-ben gyógyvízzé minősítették, amely alkali-hidrogén-karbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.
A télen-nyáron üzemelő uszoda, a 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, valamint a 2003. májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található.
A fürdőben hat medence – gyermekmedence, élménymedence, aktív strandmedence, 50 m-es úszómedence és három termálmedence – várja a fürdőzni vágyó vendégeket.
Élménymedence: Közkedvelt a 33x25 m-es élménymedence, amelyben pezsgőzóna, vízhenger, vízesés, jacuzzi, pezsgőpad és buzgár várja a vendégeket. Az aktív strandmedence 70-140 cm-es mélységével népszerű a fürdőzők körében.

Gyermekmedence: A legkisebbek számára kiváló szórakozási lehetőséget biztosít a gyermekmedence, amely két csúszdával rendelkezik, vize szűrt, forgatott, temperált, mélysége 0-70 cm.

A korszerűen kiépített játszópark hintákkal, mászókával, homokozóval várja a kicsiket.

Csúszdapark: A száguldás szerelmeseinek óriási élményt biztosít a 6 pályás csúszda. Ikercsúszda, kamikaze, hidrocső, őrült folyó, feketelyuk, 12 méteres indítómagasságú csúszdapark. A csúszdák 1 és 2 személyes úszógumik használatával teszik élvezetesebbé a lecsúszást. A csúszdákat 12 évnél idősebbek vehetik igénybe, a fiatalabbak számára a gyermek medencénél található csúszdáknál nyilik ingyenes lehetőség a szórakozásra.

Napozópart: 2004. nyara óta látogatóink a fürdőben kialakított homokos plázson, mediterrán jellegű növények között élvezhetik a verőfényes napsütést. A plázs mellett egy természetes tó található, melyen lehetőség van csónakázásra és vízibiciklizésre.

 

Vadaskert (Műkerti út 1., 76/701-480): A Vadaskert a vadon élő magyarországi állatfajok bemutatására szakosodott. A közel 5 hektáros kertben a hazai nagyvadak legszélesebb gyűjteménye található meg, de bemutatják az őshonos háziállatokat is. Egyedülálló az itt látható 300 darabos állandó trófeakiállítás. A Vadaskert a gyerekeknek kisállat simogatót tart fenn.

 

 

Kecskeméti Kisvasút: A kisvasút építésének az ötlete, Bakkay József erdőmérnök fejében fogalmazódott meg először. Ezt azzal vélte indokolhatónak, hogy a Bugac környékén található ipari értékesítésre alkalmatlan faanyagot egy téglaégető fűtésére kell felhasználni, mivel a fát el kellett hozni az erdőből, ezért épülhetett meg a kisvasút. Az iparvasút első szakasza a mai Bugac felsőtől az alsómonostori téglaégetőig épült fel. A második szakasz építésére 1927-ig kellett várni. Ezen szakasz kiépítése is Bakkay Józsefnek és erdőtisztjeinek volt köszönhető. A kisvasutat 1928. szeptember 17-én adták át a forgalomnak (ünnepélyes megnyitó 12-én).

Megközelítés: autóval a Kecskemét városközpontból dél felé kivezető Halasi úton kell menni, majd a felüljárónál már látszik az állomás. Vonattal a MÁV Lajosmizsei vonalán haladva Kecskemét alsó állomásához van a legközelebb.