(06 20) 356 0737
info@szallasitthon.hu
My status
Add a Startlaphoz
hírlevél

Visszahívást kérek

Név:

Telefonszám:

Megjegyzés:

Sümeg

Régió: Közép-Dunántúl

Sümeg három nagyobb tájegység határán fekszik. Északnyugati része a Kisalföld déli nyúlványához tarozó Marcal-medence, délkeleti területe a Bakony pereméhez, délnyugaton pedig a Keszthelyi hegységhez tartozik. Változatosság nyújtotta szépségével és más kedvező adottságaival, amelyek miatt joggal nevezhetjük a pannon táj szívének, mindig is letelepedésre csábította az embereket. 5000 évvel ezelőtt már kovakövet bányásztak itt, római kori leletek sokasága került elő a földből. A város nevét 1009-ben említik hivatalosan.

Programok a településen

A településen található szállások

 

Néhány szó a településről:
Sümeg három nagyobb tájegység határán fekszik. Északnyugati része a Kisalföld déli nyúlványához tarozó Marcal-medence, délkeleti területe a Bakony pereméhez, délnyugaton pedig a Keszthelyi hegységhez tartozik. Változatosság nyújtotta szépségével és más kedvező adottságaival, amelyek miatt joggal nevezhetjük a pannon táj szívének, mindig is letelepedésre csábította az embereket. 5000 évvel ezelőtt már kovakövet bányásztak itt, római kori leletek sokasága került elő a földből. A város nevét 1009-ben említik hivatalosan. Sümeg a Vár környékén a török időket idézi fel, a belváros pedig egyedülálló barokk kisvárosi hangulattal várja az idelátogatókat. A város és környéke látnivalói elegendő garanciát jelentenek az ide látogatóknak hogy akár egy hetet töltsenek itt tartalmas pihenéssel. Mi több, mivel Sümegről a Balaton vagy Hévíz is 15-20 perc alatt elérhető, városunk természetes főhadiszállása lehet egy hosszú nyári vakációnak is.

Szálláshelyek a településen: (link)
Szálláshelyek a régióban: (link)

 


Látnivalók:


Sümegi Vár: A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, amely a XV. században épülhetett.
A bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere van, amely évszám feltehetően a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal oldalán ülőfülke található, jobbra pedig az őrszoba ajtaja nyílik, Az őrszoba déli falában egykor felvonóhidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa még látható. A kaputoronyhoz vezető út olyan meredek volt, hogy a felső szakaszon a szekereket kötéllel eresztették le, mint ahogy a XVI. századi leltár mondja: ,"azon kulseó kapunál egy nagy eoregh kender kuthel kyn zekeret bochatnak alá".
A kaputorony emeleti helyiségeibe ma a Sennyei-bástya felől lehet bejutni, ahonnan egy reneszánsz ízlésű ablak és néhány lőrés nyílik a felvezető útra. A Sennyei-bástya Giulio Turco alaprajzán nem szerepel, és valószínű, hogy a XVII. században épült. Elsőrendű feladata a külső kaputorony és a vár bejáratának védelme. Belsejében védőfolyosón közlekedtek.


Palota Pince: Az alsó pincerész, amely reneszánsz építészeti stílusjegyeket hordoz, a XV. század végén épült. Fölötte a püspökség pihenőháza állt. Akkor dézsmapince volt, hisz nem kevesen fizették adójukat borban.
A XVIII. század közepén Padányi Bíró Márton akkori Veszprémi Püspök palotát építetett, mely során a pince is 2 kisebb teremmel bővült. Az ország legkiválóbb mestereit kérte fel, hogy felépülhessen Közép-Dunántúl kis ékszerdoboza a Sümegi Püspöki Palota. A barokk palota hamar, szinte állandó rezidenciája lett a rendkívüli egyházi személyiségnek.    
Nevéhez fűződik közel 200 egyházi és polgári intézmény építtetése. Az építkezésekhez saját monogramjával jelzett téglákat égetetett a környékbeli téglaégetőkben. Az Ő kezdeményezésére épült a Sümegi Plébánia templom is, melynek belső falait Franz Anton Maulbertsch .- korának neves Osztrák freskófestője- munkái díszítik. Sajnos a csodálatos barokk környezetben lévő egyedülálló Püspöki Palota meghitt nyugalmát rövid ideig élvezhette. 67 évesen 1763-ban elhunyt.
A XX. században a pincének különösen hánytatott sorsa volt. Használták zöldség és gyümölcstárolónak, bortároló pincének, valamint építési törmelék lerakó helynek. Ezen idő alatt az államosított Palota középiskolai kollégiumként üzemelt. 1997-től 1999-ig történt helyreállítás során fedeztük fel a jobboldali alagút együttest.
A rendelkezésünkre álló fizikai és anyagi eszközökkel nagyobb részét sikerült kitisztítani és 1999 májusában megnyitni a látogatók előtt. Bár a pince a felújítás alatt álló palotával együtt az Állami Kincstár tulajdonában van, borszaküzletünket és kostolótermeinket sajátunkként rendeztük be.
2002 szeptemberében fejeztük be egy 12 férőhelyes gasztronómiai különterem berendezését az alsó pincerész mélyén. Előre kidolgozott programok közül lehet választani. Egyenként 6 tételes kóstolókat tartalmaznak, melyeken belül az aperitif italt(bor, pezsgő, párlat) kivéve minden borhoz külön ételkülönlegesség kerül felszolgálásra. A borokkal, étkekkel komoly szakmai, de mégis kötetlen beszélgetés keretében lehet megismerkedni.