Eger

 

Néhány szó a településről:

Eger Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. A legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az Egri Bikavér a külföldi piacon is ismert.

 

 

Látnivalók:

Líceum: A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült.
Sajnos az épületből sohasem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt Eszterházy számára. Erre uraló jelek voltak, hogy a Markhot Ferenc megyei tisztiorvos által irányított első magyar orvosi iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapja meg az egri Universitas a líceum rangot. Mire az épület elkészült, II. József került a trónra. Eszterházy nála is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli a főiskola.

 

 

Bazilika: Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.

 

 

 

Érseki Palota: Az épület falainak egyes részei a 16. századból származnak. Első nagyobb kiépítése Erdődy Antal Gábor püspök és Giovanni Battista Carlone építész nevéhez fűződik, 1715-32 között. Ez a mai épületnél kisebb, de jóval pompásabb lehetett kertekkel, medencékkel és madárházzal. Barkóczy püspökségei idején (18. sz. közepe) készült el a második emelet. További jelentős építések Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab tervei alapján történtek. Majd Pyrker János László érsek kérésére készítették el a déli épületrészeket a Bazilika oldalában, klasszicista stílusban 1844-ig. Az elegáns rácsos vaskaput és a középső épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban, a volt gazdasági épületrészben az Érseki Gyűjteményi Központ található.

 

 

Művészetek Háza (Széchenyi u. 16.): A homlokzatán levő latin nyelvű felirat "FATI PARTUS" (a Végzet szülötte) korábbi tragikus eseményekre utal a ház történetével kapcsolatban. A 17. századi kisebb lakóház 1800-ban leégett, majd Spetz József gyógyszerész építette újjá. Az újjáépítés során az emeleten tánctermet, kisebb, bérbe adható lakásokat, a földszinten kávéházat alakítottak ki. 1815-ben itt tartották az első színjátszó előadásokat. A vállalkozó szellemű gyógyszerész bevételeit a jezsuitáktól megvásárolt "egri víz" készítésével és forgalmazásával, a gyógynövények nagybani gyűjtésével és értékesítésével növelte. 1827-ben a nagy tűzvészben a ház újra leégett, Spetz ismét újjáépítette, ekkor került az épületre a második emelet és valószínűleg a felirat is. 1833-tól polgári Kaszinó működött benne.

 

 

Szent Bernát Templom: A Művészetek Házával szemben látható a barokk Szent Bernát templom és a ciszterci rendház, amely ma a Gárdony Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont.

 

 

Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom: A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.
 

 

Minaret: Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság.
Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra. A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig "csonka mecset"-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat.
A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.

 

Minorita Templom: A Dobó téren áll a Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel.
Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig. Az építészeti megformálás mellett egyenrangú a belső berendezés színvonala.

 

Kispréposti Palota: A Kossuth utca elején egy szép, mályvaszínű barokk épülettel kezdőik a látványosságok sora, a Kispréposti palotával. A kisprépost a káptalan másodelnöke volt. A palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban. Az épület szerkezetében egy helyi sajátosságot tükröz, amely Barkóczy püspök udvarának szokásjogához és az érseki palota elrendezéséhez kapcsolódott: a kapualjból a baloldalon indul az emeletre vezető lépcső, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásszerűen fogadhassák. Az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette. Az emeleten található díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben, "Az Erény diadala a Bűn felett" címmel. Az 1827-es tűzvészben a manzárdos tetőszerkezet leégett, ezután sátortetőt kapott. Az épület emeletén az ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága tevékenykedik.

 

Nagypréposti Palota: Az Egészségház utca sarkán áll a volt Nagypréposti Palota, melyet Fellner Jakab tervezett és 1774-76 között építették.
Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Ezt a palotát gróf Batthyányi Ignác káptalani nagyprépost építteti, aki valószínűleg nem lakott a palotában, utódja Dobronyay Miklós kanonok fejezi be, így az ő nevének kezdőbetűi kerültek az erkély korlátjára. A nagypréposti palota volt a helyszíne annak a tanácskozásnak, amelyen 1849. február 25-26-án Dembinszky Henrik, a magyar hadak főparancsnoka, Görgey Artúr és Klapka György a várható kápolnai csata haditervéről megállapodta, de sajnos a csatát elvesztették. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik.

 

Megyeháza: A Nagypréposti Palotával átellenben a Kossuth Lajos utcán a Megyeháza kétemeletes sárga épülettömbje emelkedik, melyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749-56 között építettek.
Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát, mivel addig a hivatalos ügyek intézése a tisztviselők lakásán történtek, és a hivatalos iratokat így különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseket pedig a püspöki palotában tartották. A "Fekete Sas" fogadó helyének megvásárlásával, amelyet Barkóczy püspök javasolt, építhették fel az U alakú hivatali épületet.
A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapukat. Fazola Henrik 1758-61 között készítette el a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. Az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsolt kivitelben itt közelebbről lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.
A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokaöccse tervezett. 1764-69 között építették barokk stílusban, ami a funkcióra való tekintettel ritkaságnak számított. A homlokzaton levő kálvária szobrait Singer Mihály készítette. Érdekesség, hogy a rabok foglalkoztatására 1832-ben selyemgombolyító üzemet építettek a közelben. A börtönépület közepén kialakítottak egy kápolnát, amelyek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab "részt vett" a miséken. A legfelső emeleti szintet 1838-39-ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljaira a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái kaptak helyet benne. 1993-tól két különböző témájú kiállítás található benne: Heves megye és Eger a XVIII.-XIX. században, illetve a Heves Megyei Sportmúzeum. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát. A szobor mögött, a lépcsőfeljáró alatt elhelyezett márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt. Ma már 88 olimpikon nevét örökíti meg, 157 olimpiai részvételt rögzítve.
 

 

Egri Vár: Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az erős vár így tudta 1552-ben megállítani a török haderőt. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma.
Falai között a Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:
- Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története;
- Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás;
- Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár;
- Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
- Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel;
- Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon;
- Panoptikum.
A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.

 

 

Város a város alatt: A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok decimáját (dézsmáját – tizedét) tárolják. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 80-as évek közepén vasbeton szerkezettel megerősítik, a nagyon veszélyes szakaszokat betömedékelik. Hibát követnek el azonban, hogy a csapadék ellen nem szigetelik az alagutakat, így a betonon átszivárgó talajvíz a tufából kimosott mészből csodálatos cseppkőképződményeket alakított ki.
A pincerendszert a város az Európai Kulturális Főváros 2010 pályázat keretében kívánta hasznosítani. Jelenleg ez Egerben sétáló turista a felszínen megismerheti a török utáni barokk várost. Ebben a pincében fogja a város bemutatni életképekben, interaktív jelenetekben fény és hanghatásokkal gazdagítva a város történetét 1004-től, (a püspökség alapításától) 1687-ig (a törökök kivonulásáig). A kiállítást 2010 novemberére kívánja a város megvalósítani.
2007-ben nyilvános szavazás révén a Város a város alatt egyike lett Magyarország 7 legérdekesebb építészeti emlékének.
A Város a város alatt a Széchenyi utcáról az Érsek-udvaron keresztül haladva az Érseki Palota mögött található. A pince hőmérséklete állandóan 12oC, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc.
Nyitva tartás:
04.01. – 09.30. 10:00 – 20:00 óráig. – utolsó vezetés 19.00 órakor
10.01. – 03.31. 10:00 – 17:00 óráig. – utolsó vezetés 16.00 órakor
Pincelátogatás vezetéssel minden egész órában
Érdeklődés, látogatás bejelentése: tel: 20/961-4019.

 

Zsinagóga Galéria (36/785-027): Az épületről: 1889-től 1902-ig épült az ortodox templom. 1944-ig, a deportálásig használták templomként. (Istentisztelet idején el voltak különítve a nők és a férfiak, a nők a karzaton, a férfiak a földszinten tartózkodtak.). 1945 után kb. 50-ig a hazatérő egri zsidóság itt tartotta vallási szertartásait, később az udvarban lévő (azóta már lebontott) kisebb imaházban voltak összejövetelek. A Zsinagóga épülete a nyolcvanas évek közepéig üresen és kihasználatlanul állt. Ekkor városi tulajdonba került, a város pedig bérbe adta kereskedelmi célokra. A '90-es évek végén felújította az egri önkormányzat, 2004 nyarától a Művészetek Háza Eger Kht. kezelésébe adta. Az intézmény kiállítóhelyként hasznosította. 2007-ben a Pákh-féle Munkácsy-gyűjtemény fogadására jelentős átalakításon esett át a kiállítóhely: modern világítás- és biztonsági rendszert építettek be, az installáláshoz pedig paravánsort húztak az ablakok elé. Ezután már csak nívós kiállítási anyag kapott helyet az épületben: Székely Bertalan, Vasarely, Picasso, Dürer alkotásai.

 

Kopcsik Marcipánia és Harangöntő Ház (Harangöntő u. 4., 36/516-449): Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guinness rekorder mestercukrász alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A 120 tárgy mindegyike cukormasszából és marcipánból készült, mint például egy közel két méteres borospalack, a Minaret kicsinyített mása, de a gyermekek számára is igazi különlegességet tartogat a kiállítás, hiszen cukormasszából elevenednek meg a mesehősök.
Szintén ez az épület ad otthont egy másik tárlatnak is. A Harangöntő u. 4. szám alatt régen harangöntő mesterek éltek és dolgoztak, így ennek a mára már szinte kihalt mesterségnek kívánunk emléket állítani, ezért egy harangöntő emlékszobát láthatnak, ahol az egykor itt készített harangok és más érdekességek kapnak helyet.

 

 

Történeti Tárház (Dobó u. 9., 36/321-715): Eger műemlékekben gazdag környezetében található a különleges hangulatú kiállító terem, melyben Tóth Sándor magángyűjteménye látható.
A kiállítás elődeink fegyvereit hivatott bemutatni, az őskortól a szabadságharcig. A lő- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészítő 20 db vitrinben foglalnak helyet. A bemutatott fegyverek egyedisége és eredete minden gyermek és felnőtt figyelmét felkelti.

 

Tűzoltó Múzeum (Tűzoltó tér 5., 36/321-715): a Tűzoltó tér 5. szám alatt, a régi tűzoltó laktanyában 1999. szeptemberébe, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az épületegyüttest 1989-ben műemlékké nyilvánították. A három szerállásos épület 1929-ben épült, jellegzetes példája a városi tűzoltósági szertáraknak, ezért különösen alkalmas a vidéki városainkban a XIX. Század végétől megalakuló tűzoltótestületek tevékenységének bemutatására.
A szertár korhűen szemlélteti a két világháború közötti időszak városi tűzoltóságának felszerelését, és ezek használatát. A szertár mellett, korábban legénységi szállásnak használt épületrészben több bemutató is helyet kap. A bejárat előterében Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének életéről látható egy rövid összefoglalás.
A földszinti nagyteremben az egri tűzoltóság történetét feldolgozó állandó kiállítás látható, korabeli metszetek, fotók, térképek, egyenruhák, sisakok, felszerelések és helyi emléktárgyak bemutatásával.

 

Dobó István Vármúzeum: Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek.
Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.

 

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum (Gárdonyi út 28., 36/312-744): Az író Gárdony mellől költözött ide, az egri vár mellé. Családjának egy másik házat építtetett, saját ablakait bedeszkázta, ajtaját bepárnázta és tetővilágítást létesített, hogy teljes nyugalomban alkothasson. Itt született meg többek között majdnem kétéves munka után az Egri csillagok (melyet 1899. október 26-án fejezett be), illetve a Láthatatlan ember és az Isten rabjai. A házban látható az író többezer kötetes könyvtára - melynek fele francia és német nyelvű, az íróasztala az írógéppel és számos kézirat, köztük titkosírással készült jegyzetek.

 

Telekessy Patikamúzeum (Széchenyi út 14., 36/312-744): A patikát a jezsuiták alapították 1713-ban egykori rendházukban, Telekessy István püspök adományából, így jelenlegi nevét róla kapta. 1900-ban került mostani helyére, ahol 1968-ig gyógyszertárként működött, majd 1987-ben nyílt meg felújított bútorokkal, berendezéssel mint múzeum. A bútorzat 1745-46-ban készült az egri rendházban tölgyfából, barokk-rokokó díszítéssel. Láthatók még patikaedények, fa tégelyek, orvosi üvegcsék.
 

 

István Pince - Nemzeti Bormúzeum (Tündérpart u. 5., 36/313-670): Az István Pince - Bormúzeum az ország első olyan bormúzeuma, ahol a 22 magyar borvidék több mint 300 féle minőségi és muzeális borai egy helyen, természetes környezetben találhatók meg. Az 1789-1799 között riolit tufába vájt 200 éves egyedülálló pincerendszerben a régmúlt borászati eszközeinek kiállítása mellett megtekinthető a ház borainak érlelése is.

 

Palóc Népművészeti Kiállítás (Dobó u. 12.): A kiállításon a Palócföld Heves megyei tájainak népművészetét mutatják be. Pásztorok által készített fafaragások (botok, ivókanalak), szőttesek (főleg lakástextilek, sátorlepedők, kalácsoskendők, búcsútarisznyák), férfi és női viseletek, népi kerámiák láthatók. A palóc lakóház tisztaszobájának bemutatása.
 

 

 

Szórakozás:

Egri Termál- és Élményfürdő (Petőfi tér 2., 36/510-558): A Termál- és Strandfürdő 5,3 hektáros területen hét medencével, termál - és gyógyvízzel várja a vendégeket.
A város épített és természeti öröksége a világ minden táján ismert. Büszkék vagyunk történelmünkre, s mindent megteszünk azért, hogy mások is megismerjék Egert és különlegességeit.
Medencék:
-          termálmedence: a 37 fokos, kénes termálvíz 80 cm mély. A kényelmi elemekkel felszerelt nyitott és részben fedett medence egész évben várja a vendégeket
-          dögönyöző: ez a 3 méter mélyre süllyesztett medence a gyógymedencék mellett található, a dögönyözőben 6 vízkiömlő üzemel 2 méter magasan. A dögönyözőt is gyógyvízforrás táplálja
-          gyermek vízivár: a 30 fokos víz mélysége 30-130 cm mély. A gyerekeknek remek szórakozást nyújt a vízforgatóval, élményelemekkel gazdagon felszerelt medence, mely a főszezonban várja a vendégeket
-          úszómedence: a 26 fokos víz 225 cm mély, 8 pályás vízforgatós úszómedence a főszezonban várja a sportolni vágyókat
-          nagymedence: a 28 fokos víz 1 és 2,2 méter közötti mélységű, a medence vize radonos gyógyvíz, melyet a medencében lévő forrás táplál. A nagymedence szezonálisan üzemel
-          fedett-nyitott élménymedence: a 31 fokos víz 1,1-1,3 m mély, vízforgatóval ellátott medencében 27 élményelem szolgálja a kikapcsolódást
-          gyógymedence: 29 fokos radonos gyógyvizes medence, 1,1 m mély. Ezt a medencét a Törökfürdő forrásai töltik
-          gyermekmedence: 29 fokos gyógyvizes medence 70 cm mély. A gyermekmedence szezonálisan üzemel.
A fürdőszolgáltatással együtt vehető igénybe a strand területén található Wellness Ház. Az egész évben nyitva tartó komplexumban infraszauna, finn szauna, gőzkabin, pezsgőfürdő, masszázs és szolárium várja a vendégeket. A Wellness Házat télen fűtött folyosó köti össze a szomszédságában található termálmedencével.

Belépődíjak (2009-ben):
~ Fürdőbelépő:

-          felnőtt ár: 1.400 HUF/ fő

-          diák és nyugdíjas ár: 1.250 HUF/ fő

~ Wellness belépő: 1.000 HUF/ fő

Az árak tájékoztató jellegűek!

Üdülési csekk elfogadóhely!

 

Török Fürdő (Fürdő u. 3-4., 36/510-552): szolgáltatások:
- különböző hőfokú termálmedencék, az eredeti nagy medence, és 5 kisebb medence
- 11 féle masszázs
- gőzfürdő, szauna, infrakabin, aromakabin,
- hamam (hagyományos török gőzfürdő és masszázs)
- esztétikusan kialakított hangulatos pihenőhelyek
- Caracalla kád
- kávézó.