Pápa

Néhány szó a településről:
Pápa az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál.

Látnivalók:


Esterházy Kastély: Az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a várat. Pilgram rokokóba hajló barokk tervezetét a kastély múzeumi részének úgynevezett Nádor-termében függő pannó ábrázolja. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret. A két szárny manzardtetős sarokrizalitokkal végződik, és az egész épületet a mértéktartóan alkalmazott díszek teszik változatos megjelenésűvé.
Az épület egyik szárnyában található A. Tóth Sándor életművének emlékkiállítása, valamint a Kastély- és Tájmúzeum, ami felújítás miatt jelenleg nem látogatható. Az épület másik szárnyának emeletén - ahol ma a Jókai Könyvtár működik - volt a kastély kápolnája, ma olvasóterem. A terem helyreállításáért a város Európa Nostra Díjat kapott 1990-ben.
A kastélyból kilépve két szépen faragott nagy vízköpő domborművet és négy szobrot találunk. Az udvar sarkainál két hatalmas kő oroszlán vicsorog, a kastéllyal egykorúak. Az egyik az Eszterházyak címerpajzsát, másik pálmaágat tart mancsában. A kastély előtti parkban Petőfi Sándor bronzszobra, valamint Szervátiusz Jenő Jókai Mórnak emléket állító műve található.


Kékfestő Múzeum (Március 15. tér 12., 89/324-390): A kék szín festésére a középkor óta a csüllenget (Waid, Isatis tinctoria) alkalmazták, szántóföldi méretekben termesztették a türingiai és a francia Picardia tartomány földművesei, földesurai. A színtartóbb indigót eleinte a csülleng javítására használták, majd ez utóbbi a 19. században uralkodóvá vált.
Johann Friedrich Kluge Sárváron telepedett meg, majd 1777-ben a pozsonyi főcéhbe kérte felvételét. Fia, Carl Friedrich Kluge vándorútjáról hazatérve 1783-ban önálló műhelyt alapított Sárváron, majd 1786-ban családjával áttelepedett Pápára. Az egyre erősödő műhely az utcai földszinten – boltíves lakás és üzlet helyett – egy, az utcasorban méltóságteljesen megjelenő emeletes házként épült fel 1869-ben, eklektikus stílusban.
Európában a textilnyomás gyorsítására hengernyomó gépek beállításával is kísérleteztek a 18. század végén és a 19. század első felében, de nagy költsége miatt nem terjedt el a kisebb üzemekben. Velük párhuzamosan megjelentek a szakaszosan nyomó Perrotine-gépek, először kézi hajtással, majd a gőzgépek térhódításával mechanikus hajtású kivitelben. A Pápán 1865 körül működő hat kékfestő közül, a legerősebb a Kluge-üzem volt. A 19. század közepének, második felének gazdasági, ipari fellendülése, kereskedelmének növekedése a pápai Kluge céget is a kapacitás növelésére, a modernizálás megkezdésére serkentette. Így került sor a régi festőszoba, a küpa-szoba bővítésére – 12 festőmedence beépítésével –, az új üzemépület megvalósítására a Tapolca-patak partján 1880-ban. Az első emeleten a hagyományos kézi nyomás végzésére szolgált a „tarkázó-szoba”, a laboratórium, mellette pedig a kézi hajtású, favázas Perrotine-gép működött. E tömegáru termelését lehetővé tevő berendezkedés megkívánta az új apró mintás, de a régiekből átvett motívumokban is bővelkedő mintafák használatát. Az üzem 100 éves jubileumára, 1883-ban, olyan szintre emelkedett a termelés, hogy azt 1884-ben „Blaudruck-Färberei” címen a dunántúli üzemek közül a vezető cégek közé sorolták. Erre az alkalomra készült egy mesterremekszámba menő 12 személyes díszabrosz ötszínnyomással. Az üzem további bővítésére a patakon túl került sor a 19-20. század fordulóján. Hosszú, földszintes épület fogadta be a 23 lóerős gőzgépet, a vele meghajtott mángorlót, keményítőgépeket, szárító cilindereket, gőzzel felfűtött hengersort, amelyen a puha áru is kikészítést nyert. Külön szobában végezték az úgynevezett fényezést. Teljes kapacitással az elsõ világháborúig dolgoztak. Ebben az időben készült egy csoportkép a személyzetről, közöttük 22 férfit, 3 inasgyereket, 24 eladót, valamint Kluge Károlyt és családját láthatjuk (1912).
A fellendülést a második világháború vetette vissza, a termelés visszaesett a kézi technikára. A mesterséget hét generáció vitte végig a családban és műhelyként egészen 1956-ig működött. Ezután az épületek és a berendezési tárgyak műemléki védettséget kaptak és 1962-ben nyílt meg, mint múzeum.
A Kékfestő Múzeumot a Kluge cég fennállásának 200. évfordulójára újították fel és azóta három állandó kiállítás jött létre:
- A Kluge család 200 éves története, a kékfestés technikai részének bemutatása.
- Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életmű-kiállítása.
- A magyarországi kékfestő műhelyek és mesterek.





Szórakozás:


Pápai Várkertfürdő (Várkert út 5., 89/512-600): A fürdő a Külső-Várkertben helyezkedik el, a Petőfi Sándor Gimnázium és a Városi Sportcsarnok stílusát követve szervesen illeszkedik a városképbe. A kikapcsolódni vágyók kellemes környezetben élhetnek a sokrétű szolgáltatásokkal, amelyek között mind az egészség megőrzését és az aktív sportolást biztosító tevékenységi formák, mind az aktív pihenést, a regenerálódást elősegítők megtalálhatók. A lehetőségek célszerű kihasználását magasan képzett szakemberek biztosítják a kor igényeihez alkalmazkodó korszerű berendezések segítségével. A fürdő és az uszoda biztosítják városunk oktatási intézményeiben tanuló diákok számára a mindennapos testedzést és az úszásoktatást is.
Termálfürdő: 36 C°-os ülőmedence, 34 °C-os élmény és ülőmedence kiúszóval (nyakmasszázs, víz alatti hátmasszázs padok, gejzírek, sodrófolyosó, víz alatti világítás)
gyermekpancsoló, feketelyuk csúszda (hang és fényelemekkel)
Szolgáltatások: szolárium, szépségszalon, szauna részleg (finn szauna, fényterápiás finn szauna, gőzkabin, infra szauna, merülő medence, pezsgőkádak, pihenőtér), masszázs, fallabda pályák, gyógyászati részleg.
Uszoda: 2 méter mély, 25 méter hosszú, 6 pályás feszített víztükrű úszómedence, 1 méter mély, 3 pályás feszített víztükrű tanmedence.
Strand: "Tappancs medence" (gyermekpancsoló), családi ülőmedence, vegyes élménymedence, csúszda medence, családi- (sárga), Kamikaze- (piros), Anakonda (kék) csúszda.

Belépődíjak (2009-ben):
-    felnőtt ár: 1.750 HUF/ fő/ nap
-    diák és nyugdíjas ár: 1.350 HUF/ fő/ nap
-    gyermek (4-14 éves kor között) ár: 1.100 HUF/ fő/ nap
Az árak tájékoztató jellegűek!