Balatonszárszó

Néhány szó a településről:
Balatonszárszó - Somogy megyében - a Balaton déli partján elhelyezkedő, 2170 lakosú település. A Külső-Somogyi dombság ölelte völgyben fekszik, hiszen nevéből eredően is szárazaszó, szárazvölgy. Szent László királyunk 1082-ben kelt oklevelében említi először nevét Zarosozow alakban A közelmúltban történt régészeti feltárások szerint a nagyközség területe és közvetlen környéke már i.e. 2100. táján lakott hely volt. A rómaiak jelenlétére utalnak a III.-IV. századból származó csont és cserép maradványok.
Településünk a középkorban templomos hely volt, 1233.-ban említik káplánját, melyet Bertalan veszprémi püspök építtetett. A település, a középkori falvakhoz hasonlóan változtatta a helyét, az 1745.-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv már a mai helyét említi.
Balatonszárszó neve összekapcsolódik József Attila tragikus halálával. A költő utolsó szárszói lakhelye ma emlékmúzeum és Ortutay Tamás szobrászművész által készített emlékmű is őrzi a költő-óriás emlékét.
Balatonszárszó kulturális rendezvényeivel –az április 11.-i költészet napi rendezvényen túl- megemlékezik a költőről.
Településen évente rendszeresen visszatérő műsoros események a május 1.-i majális, június elején rendezendő szezonnyitó, a július 27.-i augusztus 20.-át megelőző „szárszói kulturális napok.” A szárszói református templom méltó helyszínt a a nyári zenei esték című programjaink is.
Ma a település fejlődik, 5,5 km. Hosszú Balaton-part mellett számtalan nyaraló, négy nagyobb szálloda és magánszálláshely, valamint a Magyar Református Egyház „Soli Deo gloria” konferenciaközpontja és az Evangélikus Egyház nyaralóháza is megtalálható.
Három szabad strandunk jól felszerelt, kis gyermekkel érkező vendégeket szívesen látunk a központi strandunk fövenyes partszakaszán.
Balatonszárszó csendes, rendezett családi nyaralóhely, már a harmincas években megjelent képeslapokon is „gyermek-paradicsomként” említik.
Az önkormányzat a jövőben is mindent megtesz a lakosság és a nyaraló vendégek komfortjának biztosítására.

Látnivalók:


József Attila Múzeum (József A. u. 7.): A XX. század magyar és világirodalmának meghatározó költője Balatonszárszón halt meg, elütötte1936-kor az 1284-es számú tehervonat. A költő életének utolsó lakását / Horváth - kert panzió, volt Keleti villasor 7/, ahol 1937. november 10-e után lakott nővérével az ötvenes évek végén múzeummá alakították.
1965-ben a múzeumot felújították Fehér Erzsébet irodalomtörténész irányításával.
1970-ben Somogy megye Tanácsa megvásárolta ezt a házat, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága József Attila Emlékmúzeumot rendezhetett be itt.
Ennek ünnepélyes megnyitása 1972. július 15-én volt. A kiállítást Sára Péter rendezte be.
A költő halálának 25. évfordulóján az emlékmúzeum bejáratánál elhelyezett tábla művészi hitvallásának summázása,
"Te jól tudod, a költő sose lódít;
Az igazat mondd, ne csak a valódit."
A legutolsó felújítás 1997-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában, a balatonszárszói Polgármesteri Hivatal, személy szerint Bereczk Gyula polgármester úr támogatásával dr. Tasi József rendezésében volt. Ezt az országos jellegű kiállítást 1997. április 11-én, a szárszói, hagyománnyá lett költészet napi ünnep keretében Tornai József költő, az Írószövetség elnöke nyitotta meg.

Kőröshegyi Völgyhíd: az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja.
1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.
A híd és a pálya szerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették: különleges technikai érdekessége, hogy 2-2 pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a falszerkezet pedig két támaszon átívelő acél segédhíd-szerkezeten függő zsaluzó-kocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készült. Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter.
A Kőröshegyi völgyhíd további különlegessége, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba. A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.


József Attila Emlékmű:


Az 1943-as szárszói találkozó Emlékműve:

Az 56-os Emlékmű: