Alsóörs Almáditól Badacsonyig terül el a Balaton északi részén az a szemgyönyörködtető partszakasz, amit "Balatoni Riviérának" nevezünk. Mediterrán klíma, fénygazdag tavaszi, nyári, őszi napok, szőlőt érlelő lankák, gyümölcsöskertek, partokra néző dombhátak.

A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél.
A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül kiemelkedik az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik, a Pörgöl-barlang, a Likas-kő, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik. Emlékezések szerint nem egy közülük betyárok rejteke volt.

Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén. Fejlődésében nagy szerepe van a közeli megyeszékhelynek, Veszprémnek.

Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros. Az idegen utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet - vasúton, országúton, vízen -, a városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét. Először a földrajzi táj kelti fel érdeklődését: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi, már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének.

Balatonkenese város Veszprém megyében, a Balatonalmádi kistérségben. Közigazgatásilag hozzá tartozik Balatonakarattya.

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.
Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák várost.

A Magyarország térképen Budapest (50 km) és a Balaton (46 km) között félúton kéklik a Velencei-hegység lábánál elnyújtózó bársonyos vizű Velencei-tó, a Balaton és a Fertő-tó után hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. A 26 km2-es sekély vizű tó hossza 10,5 km, átlagos szélessége 2,4 km.

Kisbér Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben található, a kistérség központja, amely a Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el.

Lovasberény község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben található.

Pápa az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál.

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.

Sümeg három nagyobb tájegység határán fekszik. Északnyugati része a Kisalföld déli nyúlványához tarozó Marcal-medence, délkeleti területe a Bakony pereméhez, délnyugaton pedig a Keszthelyi hegységhez tartozik. Változatosság nyújtotta szépségével és más kedvező adottságaival, amelyek miatt joggal nevezhetjük a pannon táj szívének, mindig is letelepedésre csábította az embereket. 5000 évvel ezelőtt már kovakövet bányásztak itt, római kori leletek sokasága került elő a földből. A város nevét 1009-ben említik hivatalosan.

Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. Ahol az egykori Pannon-tenger vizéből lerakódott mészkőtérszínre szétfolyó vulkáni láva anyagából képződő bazalttakaró védelmet nyújtott a szél és víz koptató munkájával szemben, kialakultak a kúp vagy koporsó alakú tanúhegyek, melyek a térszint egykori magasságát „tanúsítják”.

A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található. A város legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166 méter magas, a legalacsonyabb pontja a Fényes-fürdő mely 120 méterre van a tengerszintje fölött.

A Balaton - Közép- Európa legnagyobb sekély vizű tava - tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelőtt. Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kalderra tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a horgászok kedvelt helye a Belső- tó, és a vízimadarak paradicsoma a Külső- tó.
A vulkanikus utótevékenység során feltörő több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük a legszebb az Aranyház, aminek fehér szikláit napfényben aranysárga zuzmó borítja.

Velence egy város Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben. A város déli része, Velencefürdő, főként üdülőtelep. A Velencei-tó keleti partján található. A 7-es elsőrendű főút és az M7-es autópálya, illetve a Budapest-Székesfehérvár között futó vasúti fővonal mellett fekszik.

Veszprém, megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye.
A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában.

Várgesztes község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.
A Vértes-hegység észak-nyugati csücskében, 17 km-re Tatabányától, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódó település.

Hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb formákat megjelenítő hegysége a Bakony, 110 km hosszan húzódik a Tapolcai ároktól a Vértes lábáig. Az itt található erdőségek zöld szigetként őrzik a természet érintetlenségét az Észak-Dunántúl közepén. A hajdan legendás betyárokat bújtató égig érő bükkösök, tölgyesek, gyertyánosok között számos szurdok húzódik, mélyükön apró hegyi patakokkal. Zirc (400 m) a Bakony központi részén, a Zirci - medencében helyezkedik el.